A bevásárlóturizmus célpontja lett Magyarország az első fél évben
Az első félévben 17,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 78 százalékuk egy napra. A látogatók száma 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az egy napra érkezők száma jóval dinamikusabban nőtt. A külföldiek összesen 41,1 millió napot töltöttek Magyarországon, 4 százalékkal többet, mint 2008 első félévében.
A látogatók döntő részét a vásárlási céllal utazó egynapos utazók, az átutazók, illetve kisebb részben a többnapos, szabadidős céllal utazók adták. A hazánkba látogatók 21 százalékkal (95 milliárd forinttal) költöttek többet Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest. Az adatok értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy 2009 I. félévében a forint az euróval szemben 16 százalékkal gyengébb volt a 2008. I. félévinél. Ez is hozzájárult az összes és az egy napra jutó fogyasztás értékének alakulásához, valamint az is, hogy Szlovákiában 2009. január 1. óta az euró a hivatalos fizetési eszköz.
A turisztikai céllal utazók 40 százaléka is csupán egyetlen napra érkezett, a hosszabb időt eltöltő 3,3 millió utazó elsősorban szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást és más turisztikai szolgáltatásokat vett igénybe. A több napra látogatók – akik átlagos tartózkodási ideje 7,1 nap volt – a legnagyobb számban Németországból és Ausztriából jöttek. Mindkét ország esetében enyhén növekedett a látogatószám 2008 azonos időszakához mérten.
Az egy napra hazánkba látogatók száma 7 százalékkal emelkedett, ezek 40 százaléka átutazó volt. Kimagasló a napi vásárlók aránya (37%) is, ami egy év alatt mintegy másfélszeresére nőtt. A nem szomszédos országok egynapos utazói jórészt átutaznak hazánkon, illetve a Bulgáriából és Franciaországból érkezők teljes egészében átutazók. A szomszédos országok közül a Romániából érkezők esetében a legmagasabb az átutazók aránya (71%).
Turisztikai céllal – az érkezések számát tekintve – a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából jöttek. A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009 I. félévében Budapest (44%) és Nyugat-Dunántúl (28%) voltak. Mindkét régió 1 százalékpontos növekedést mondhat magáénak az előző év azonos időszakához képest. A külföldi látogatók 2009 első hat hónapjában 544 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 66 százaléka (357 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz.
Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 31 százaléka (170 milliárd forint). A fogyasztás szerkezetét az jellemzi, hogy a több napra látogatók kiadásaik – ez naponta és személyenként 13,8 ezer forintot jelentett – 45 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 8 százalékban élelmiszerre, 12 százalékban árucikkekre, 6 százalékban egyéb szolgáltatásokra fordították.
Az egy napra látogatók élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására költötték a pénzük 71 százalékát, ami 15 százalékponttal több, mint az előző év első félévében. Az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentősen, 12 százalékponttal emelkedett. Az egynapos látogatók átlagosan személyenként 12 ezer forintot költöttek el Magyarországon.
A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 7,8 millió alkalommal utaztak külföldre. Amíg az egynapos utazások száma 3 százalékkal csökkent, addig a többnaposoké 4 százalékkal emelkedett 2008 I. félévéhez képest. A többnapos utazásoknál ezzel párhuzamosan az átlagos tartózkodási idő is nőtt: 11-ről 12 napra. A többnapos utazások számának és az átlagos tartózkodási idő ilyen mértékű növekedésének köszönhetően az összes tartózkodási idő 3,9 millió nappal (11%) bővült 2008 azonos időszakához viszonyítva.
Az egynapos utazások csaknem felét (49%) vásárlási céllal tették, a turisztikai motivációjú utazások 31 százalékot képviseltek, a többnapos utazások esetében utóbbi kategória részesedése 80 százalék volt. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál 18 százalék volt.
A külföldre látogatók 379 milliárd forintot költöttek el külföldön – a kiadások 55 százaléka (208 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 33 százaléka (123 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött, ez folyó áron 14, illetve 74 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Az 1 fő egy napra jutó költése az egynapos utazásoknál (csaknem 700 Ft-tal) 8600 Ft-ra, a többnapos utazások esetében (több mint 1100 Ft-tal) 10 000 Ft-ra nőtt.
