Felemás a magyar lakáspiac, most a vidék vezet a drágulásban
Országos átlagban 23,5%-kal emelkedtek a lakásárak 2025 negyedik negyedévében egy év alatt, vagyis folytatódott az elmúlt években látott árrobbanás – állapítja meg az MNB. Egy negyedév alatt 5,1%-kal emelkedtek az árak, ami minimális lassulást jelent a harmadik negyedévben látott 5,3%-os dráguláshoz képest. Éves alapon viszont az év végi 23,5%-os áremelkedés még magasabb is volt, mint az előző negyedévben mért 21%-os adat. A mostaninál magasabb áremelkedést utoljára 2022. második negyedévében mért az MNB, amikor a Zöld Otthon Program pörgette a piacot.
Az egyes településtípusok között ugyanakkor voltak eltérések, a legjelentősebb, hogy Budapesten már csökkent az áremelkedés üteme a negyedik negyedévben. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosban 26%-kal magasabb árakat mért a jegybank a harmadik negyedéves 28,2% után, míg negyedéves alapon 2,9%-os volt a drágulás a korábbi 4,6%-kal szemben. Azért így sem kell félteni a budapesti lakáspiacot, hiszen a kiugró tavalyi harmadik negyedévet leszámítva 2016. második negyedéve óta nem volt ilyen meredek az éves áremelkedés.
„Az adatok azt támasztják alá, hogy 2025-ben az Otthon Start hitelprogram elindulása rég nem látott lendületet adott a lakáspiacnak, ami azonban a fővárosban az év végére már kicsit alább hagyott” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint főleg a fővárosban nagyon gyorsan, bő két hónap alatt lezajlott a robbanás a piacon, amit a kedvezményes hitellehetőség generált.
De hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy miközben Budapesten lassult az áremelkedés, országosan évek óta nem láttunk ekkora drágulást? Úgy, hogy a vidéki ingatlanok esetében szinte mindenhol gyorsulás látszott. A vidéki városokban egy év alatt 24,8%-kal emelkedtek az árak, ami 2022 első fél éve óta nem látott adat, negyedéves összevetésben pedig a mostani 6%-os drágulás szintén messze átlag feletti érték. Látványos volt a folyamat a községekben is, ahol egy év alatt 18,3%-kal emelkedtek az árak, ami 2024. harmadik negyedéve óta a legnagyobb drágulás volt, negyedéves alapon pedig az 5,5%-os áremelkedésnél magasabbat 2024. eleje óta nem tapasztalt az MNB.
Országon belül a dél-dunántúli városokban 31,1%-os volt egy év alatt az áremelkedés, emellett a Dél-Alföldön mértek még 30 százalék feletti ütemet. Utóbbi területen egy negyedév alatt is kiemelkedő, 10,1%-os volt az áremelkedés az MNB adatai szerint. Egy év alatt a legkisebb mértékben a Pest vármegyei városok lakásárai emelkedtek, de ott is 16%-os volt a drágulás, ami ráadásul 2022. harmadik negyedéve óta a legjelentősebb volt. Az elmúlt években az agglomeráció egyre népszerűbbé vált a vevők körében, ami az árak emelkedését hozta, így ott most nehezebb további jelentős drágulást felmutatni. Ez látszik abból is, hogy a harmadik negyedévhez képest még a budapestinél is kisebb mértékben, 2,8%-kal emelkedtek csak a lakásárak.
„A fentiekből kitűnik, hogy az Otthon Start program az egész ország lakáspiacát megmozgatta, viszont a vidéki piac valamivel lassabban reagált, a fővárosban már lecsengett a roham, mire igazán belendült az emelkedés” – emelte ki Valkó Dávid.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az idei év – az első hetek extrém havas időjárását követően – is erősen indult a piacon, várhatóan az áremelkedés 2026-ban folytatódik, de a tavalyinál mérsékeltebben és kiegyensúlyozottabban, nem lesznek akkora kilengések, mint tavaly. A kereslet vidéken élénkült jobban, míg a kínálat bővülése szempontjából Budapest jár az élen, ahol a vevők nem tudják olyan gyorsan felszívni az újonnan megjelenő lakásokat a piacról.
Az idei évvel kapcsolatban ugyanakkor sok még a bizonytalanság, hiszen egyelőre nem tudni, milyen lakáspiaci lépéseket tervez a hamarosan hivatalba lépő új kormány. Amennyiben maradnak a jelenlegi feltételek, akkor a tavalyinál érezhetően lassabb áremelkedésre és ahhoz hasonló tranzakciószámra számít Valkó Dávid.