Törvényi döntés! A nyugdíj és a résznyugdíj fogalma kettévált

Sokan azt gondolhatják, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig nem jelenthet gondot a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati idő megszerzése. A valóságban azonban előfordulhat, hogy valakinek ez mégsem sikerül. Ilyenkor jelenthet megoldást az öregségi résznyugdíj, feltéve, hogy az érintett személy legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Fontos különbséget tenni a résznyugdíj és a nyugdíjrész fogalma között. A két kifejezés nem ugyanazt jelenti. A nyugdíjrész jellemzően nemzetközi nyugdíjügyekben fordul elő, amikor több érintett ország közül egy adott állam csak az ott megszerzett szolgálati idő arányában fizet nyugdíjat.

Öregségi résznyugdíj csak a nyugdíjkorhatár betöltése után járhat

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a Tny. 18. §-a alapján öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

Öregségi résznyugdíjra ezzel szemben az a személy lehet jogosult, aki szintén betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak legalább tizenöt év szolgálati időt tud igazolni.

Lényeges tudni, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag akkor jelenthet megoldást, ha a szolgálati idő kevesebb a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz évnél. Nem ad lehetőséget arra, hogy valaki a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt vonuljon nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár betöltése előtt jelenleg egyetlen kedvezményes nyugdíjba vonulási forma érhető el: a nők 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető kedvezményes öregségi nyugellátása.

Az öregségi nyugdíjkorhatár alakulása

Az öregségi nyugdíjkorhatár a születési évtől függően a következőképpen alakul:

- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. napon,

- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életévben,

- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. napon,

- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életévben,

- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. napon,

- aki 1957-ben vagy később született, a betöltött 65. életévben éri el a nyugdíjkorhatárt.

2026-ban az 1961-ben születettek töltik be a nyugdíjkorhatárukat, mégpedig a 65. születésnapjukon.

Amint a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele teljesül, vagyis az érintett betölti a megfelelő életkort és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, kérhető az öregségi résznyugdíj vagy az öregségi teljes nyugdíj megállapítása.

Mit lehet tenni, ha kevés a szolgálati idő?

Mind az öregségi teljes nyugdíj, mind az öregségi résznyugdíj esetében létezik egy kedvező lehetőség azok számára, akiknek csak kevés szolgálati idő hiányzik a jogosultsághoz.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48. § (4) bekezdése alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető. Erre akkor van lehetőség, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz évből, illetve az 1997. december 31-e után betöltött nyugdíjkorhatár esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt évből legfeljebb öt év hiányzik.

Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíjjogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati idő pótlására köthető meg.

Munkavégzés öregségi résznyugdíj mellett

Ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra lenne jogosult, érdemes alaposan átgondolnia, hogy azonnal igényli-e a nyugdíjat, vagy inkább tovább dolgozik. Sok esetben kedvezőbb lehet a nyugdíjigénylés elhalasztása és a munkavégzés folytatása, mert így további szolgálati idő szerezhető.

Ez különösen akkor lehet fontos, ha az érintett a további munkával el tudja érni a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időt. Ha ez már nem reális, a további szolgálati idő akkor is kedvezően befolyásolhatja a résznyugdíj összegét.

A nyugdíj összege ugyanis jelentős mértékben függ a szolgálati idő hosszától. A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj összege a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka. Tizenkilenc év szolgálati idő esetén ez az arány már 51 százalék.

Éppen ezért komoly döntés, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött, de még csak résznyugdíjra jogosult személy kérje-e a résznyugdíj megállapítását, és ha igen, mikortól. Ennek oka, hogy az öregségi nyugdíj megállapítását követően – akár teljes nyugdíjról, akár résznyugdíjról van szó – a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel már nem szerezhető további szolgálati idő.

Miért fontos a teljes és a résznyugdíj 2026 közötti különbség?

A döntést az is befolyásolhatja, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van jogszabályban meghatározott minimum összege. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset eléri ezt az összeget, akkor az öregségi teljes nyugdíj nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.

Az öregségi résznyugdíj esetében azonban nincs ilyen minimum összeg. Ezért előfordulhat, hogy a résznyugdíj összege alacsonyabb lesz, mint az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege.

A nyugdíj összegét érintő eltéréseken kívül azonban az öregségi teljes nyugdíj és az öregségi résznyugdíj között nincs további lényeges különbség. Mindkét ellátásra vonatkozik a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, valamint a tizenharmadik havi és a tizennegyedik havi nyugdíjra való jogosultság is. Ugyanígy mindkét ellátás esetében igénybe vehetők a különböző nyugdíjas kedvezmények, és az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok is azonosak.