Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a montenegrói kormány ellen
A beadott dokumentum szerint a 31 aláíró parlamenti képviselő úgy véli, hogy a "modern kori demokrácia egyik alapja" a kormány támogatottságának ellenőrzése a parlamentben.
A kezdeményezők szerint már a korábbi képviselőházi üléseken bizonyítást nyert, hogy egyes miniszterek nem élvezik a parlament támogatását, de a miniszterelnök kijelentette, nem hajlandó leváltani a szóban forgó tárcavezetőket, amivel megsértette az ország alkotmányát és törvényeit, míg a tavaly nyáron menesztett igazságügyi miniszter helyére senkit nem neveztek ki, ami hátráltatja az ország európai integrációját. Az aláírók szerint Zdravko Krivokapic miniszterelnök utóbbi hónapokban tanúsított viselkedésével többször is megnehezítette vagy ellehetetlenítette a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, amivel politikai válságba sodorta az országot, és lassította Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát.
A várakozások szerint az Adria-parti ország parlamentje február közepéig napirendre tűzi a bizalmi szavazást. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a 81 tagú parlament 41 képviselőjének támogatására van szükség, ami azt jelenti, hogy a kezdeményező 31 képviselő mellett további tíznek kell igent mondania.
Zdravko Krivokapic a 2020 augusztusában tartott parlamenti választásokat követően lett miniszterelnök, amikor az akkori ellenzék egy hajszállal megverte a korábban három évtizedig kormányzó, Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS). A korábbi ellenzéki pártok a 81 tagú parlament 41 helyét szerezték meg. Az új kormányban Európa- és szerbbarát pártok is helyet kaptak, és éppen ez az ellentét lassította a döntéshozatalt már a kormány megalakulása óta.
A bizalmatlansági indítványt kezdeményező Egyesült Reform Akció (URA) mozgalom felvetése szerint amennyiben a képviselők megszavazzák a kezdeményezést, kisebbségi kormányzásra lehet számítani, az új kormányból ugyanis mindenképpen kihagynák Milo Djukanovic DPS-ét, de a szerb- és oroszbarát Demokratikus Frontot (DF) is.
A kormánykoalíció más pártjai korábban kizártnak nevezték a kisebbségi kormány alakítását, és kormányátalakítást vagy előrehozott választásokat javasoltak, ám Zdravko Krivokapic ezeket a lehetőségeket is elutasította.
