Lakhatási válságra keres megoldást az Európai Parlament

A 367 szavazattal, 166 ellenszavazat és 84 tartózkodás mellett Strasbourgban elfogadott ajánlás hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság megfizethető lakhatási terve külön forrásokat különítsen el a felújításra, a lakóépületek energiahatékonyságának javítására és az energiaszegénység elleni küzdelemre.

Az EP szerint minden új lakásnak meg kell felelnie a szigetelésre, az energiahatékonyságra és a levegőminőségre vonatkozó előírásoknak.

Az EP-képviselők azt kérik, hogy a készülő jogszabály teremtsen egyensúlyt a turizmus fejlesztése és a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása között. A vonatkozó jogszabálynak uniós szintű közös célkitűzéseket kell meghatároznia, ugyanakkor rugalmasságot kell hagynia az uniós országok, régiók és helyi önkormányzatok számára ahhoz, hogy a sajátos területi realitásaikhoz és lakáspiacaikhoz igazított intézkedéseket tervezzenek és hajtsanak végre - fejtették ki.

Az EP-képviselők szeretnék, ha az uniós városokban megfelelő arányban álljanak rendelkezésre állami és szociális lakások, hogy a rászorulók számára megfizethetőbbé és elérhetőbbé váljon a lakhatás. Elítélték a házak és lakások jogellenes elfoglalását, és szigorúbb intézkedéseket követeltek a tulajdonosok védelme érdekében. Sürgették ugyanakkor a tagállamokat, hogy erősítsék a bérlők jogainak védelmét, biztosítva a tisztességes feltételeket és megakadályozva a bérleti díjak aránytalan emelését.

Az EP egyebek mellett adóintézkedéseket is szorgalmaz az alacsony és közepes jövedelmű háztartások támogatására, továbbá a magas regisztrációs adók jelentette akadályok felszámolására az első vásárlók számára, valamint olyan adófeltételek bevezetését, amelyek a hosszú távú bérleti díjakat megfizethetőbbé teszik.

A szavazást megelőző vita során elmondott felszólalásában Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője kijelentette: "a brüsszeli balliberális többség" pusztán szociális projektként tekint a lakhatásra, és ismét központosítani szeretne egy tagállami hatáskört.

Aggasztónak nevezte, hogy számos országban a szociális lakhatás a tömeges migráció kezelésének eszköze lett, ami azt jelenti, hogy a lakásra váró több mint egymillió európaival szemben gyakran "az illegális migránsok kerülnek a sor elejére".

"Brüsszel politikai döntésekkel mondott le az olcsó energiáról. A háborús infláció és a hibás energiapolitika árát ma az európai családok fizetik meg. Nem meglepő, hogy ez nagyban hozzájárul a lakhatási válság erősödéséhez"
- fogalmazott.

Közölte: Magyarország más utat választott, a GDP 5 százalékát fordítja család- és lakhatási támogatásra.

Mivel a lakhatás demográfiai és nemzetstratégiai kérdés, Magyarország célja, hogy minden család saját otthonhoz jusson - hangoztatta.

"Megvédtünk félmillió családot a devizahitel-válságtól. Családtámogatásokkal félmillió házaspárt juttatunk saját otthonhoz. Végezetül, elsősorban a fiatalok, de mindenki első lakásvásárlását támogatjuk fix 3 százalékos hitellel a tavalyi esztendőtől" - fogalmazott Hölvényi.

Magyarország mindent megtesz, hogy ne a migrációval kelljen pótolni a népességet, és az energiaárakkal szembeni rezsivédelemről sem mond le. Mi a saját családjainkért felelünk és ezért őket támogatjuk. Magyarország így végzi el a házi feladatát - tette hozzá felszólalásában a KDNP EP-képviselője.