Bizonytalan kilátások és visszaeső tranzakciós aktivitás a régió biztosítási piacán

A világjárvány okozta átmeneti visszaesést követően a közép-kelet-európai biztosítási piac hamar magára talált, és 2021-ben az élet üzletágban sikerült elérni, a nem-élet ágban pedig meg is haladni a COVID-19 előtti prémiumszinteket – derül ki a Deloitte CEE Insurance M&A Study tanulmányából.

A növekvő díjbevételek ellenére a tanulmányban bemutatott országok többségében a biztosítási penetráció (GWP a GDP-hez viszonyított aránya) csökkent. A GWP/GDP arány az ágazat fejlődésének általános mérőszámaként használható, ebben pedig a régió elmarad a korábbi évek szintjétől.

A 2022-re vonatkozó legfrissebb rendelkezésre álló piaci adatok arra engednek következtetni, hogy a 21-es év növekedése után visszaesés következett be olyan jelentős piacokon, mint a lengyel vagy a magyar. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a díjbevételek csak euróban kifejezve csökkentek a helyi devizák euróval szembeni leértékelődésének eredményeként, zlotyiban illetve forintban kifejezve ezen országok biztosítási piacai is növekedtek.

„A díjbevételek további emelkedése 2022-ben nagyrészt inflációs eredetű, a magasabb díjakkal a biztosítók célja, hogy ha időbeli eltolódással is, de legalább részben kompenzálni tudják az infláció miatt megugró kárráfordításaikat és működési költségeiket” – magyarázta dr. Vajda Zsolt, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere.

Változások a TOP10-ben

A legjelentősebb változás a régió 10 legnagyobb életbiztosítójának sorrendjében a VIG és a PZU helycseréje a lista első helyén. Az Aegon-tranzakció sikeres zárásának köszönhetően a VIG így mindkét üzletágban piacvezető lett a régióban, és egyben az egyetlen szereplő a legnagyobb biztosítók listáján, amely valamennyi, a tanulmányban bemutatott közép- és kelet-európai országban jelen van. A listán az Allianz két helyet előre lépve a harmadik helyet foglalta el, köszönhetően az Aviva felvásárlásának. A 10 legnagyobb életbiztosító 2021-ben összesen 9.8 milliárd eurós GWP-vel rendelkezett, ami a teljes életbiztosítási piac 80 %-át tette ki.  Az életbiztosítási üzletág általános trendjével összhangban a 2021-as díjbevételek a top 10-ben szereplő valamennyi életbiztosító esetében növekedtek 2020-hoz képest.

A régió 10 legjobb nem-életbiztosítási szereplőjének listájában jelentős változás az előző évhez képest a román City Insurance kiesése. A vállalat a közép-kelet-európai régióból csak Romániában volt jelen, ahol piacvezetőnek számított a nem-életbiztosítási szegmensben, azon belül főként a KGFB-nek köszönhetően. A társaság engedélyét 2021 őszén függesztették fel, mivel nem tudott eleget tenni a felügyelet által megkövetelt tőkeemelésnek, majd röviddel ezután a csődeljárás is megindult ellene. A City Insurance helyén az Euroins Insurance Group került be a top 10-es listába, annak ellenére, hogy a tanulmányban szereplő országok közül csak Bulgáriában és Romániában van számottevő tevékenysége. Ezekben az országokban viszont piacvezető, illetve a második helyet foglalja el, köszönhetően a magas KGFB állományának. A társaságba kisebbségi tulajdonosként az EBRD is belépett 2021-ben, részben azért, hogy a City Insurance csődje után a befektetésével közvetve elősegítse a román KGFB-piac stabilizációját. 

Befejezett tranzakciók

A 2021-ben kötött tranzakciók közül tizenhét került azóta lezárásra, beleértve olyan régiós szinten is jelentős ügyleteket, mint az Aegon és a Aviva kivonulása a teljes közép-kelet európai régióból, vagy a MetLife lengyel operációjának értékesítése az NN részére. Az eladók ebben az esetben valamennyien globális jelenléttel bíró, nagy nemzetközi biztosítók, részükről ezek a tranzakciók többnyire egy globális portfolió optimalizálási program részei, melynek célja a jelentlétüket azokra a core piacokra összpontosítani, ahol jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, és valódi értéket tudnak teremteni hosszú távon. Velük ellentétben a vevők jellemzően olyan aktív régiós konszolidátorok mint a VIG, az Allianz vagy az NN, akik az akvizíciókkal szeretnék tovább növelni a piaci részesedésüket a régióban.

A biztosítók mellett az iparág egyéb szegmenseiben tevékenykedő szereplők iránt is mutatkozott befektetői érdeklődés, hét olyan 2021-es tranzakció is zárult, ahol céltársaság biztosításközvetítő vagy online biztosítás-összehasonlító portál volt. Ezeket a cégeket egyszerűbb megszerezni, mint egy hagyományos biztosítót, és gyorsan el lehet vele érni egy dinamikus növekedési fázist, emiatt vonzó célpontnak számítanak a kockázatitőke-befektetők körében.

„A 2021. évi viszonylag magas tranzakciós aktivitás 2022-re jelentősen visszaesett, ebben nagy szerepet játszott az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakuló bizonytalan politikai és gazdasági környezet.” – emelte ki Pámer Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.

A VIG a tranzakciók számát tekintve továbbra is a legaktívabb vevő a régióban, de az osztrák hátterű biztosító is 2022-ben inkább arra összpontosította erőforrásait, hogy zárni tudja a még 2020-ban aláírt Aegon-tranzakciót. Ennek feltétele az volt, hogy a Magyar Állam kisebbségi tulajdonrészt szerezzen az Aegon Magyarországban és a VIG magyar leányvállalatában, az Union Biztosítóban. Az Aegon megszerzésével a csoport piacvezető lett a kelet-közép európai régióban az élet és a nem-élet üzletágban egyaránt.

A szektor előtt álló kihívások

Szabályozói környezet

„Regionális szinten az időszak legnagyobb szabályozási változása kétségtelenül az IFRS 17, a biztosítási szerződéseket szabályozó nemzetközi számviteli standard bevezetése, amely 2023. január 1-től hatályos. Az implementáció befejezésével azonban a biztosítók nem dőlhetnek hátra, számos, a standard alkalmazásával kapcsolatos feladat vár még rájuk, beleértve a belső folyamatok harmonizációját, az IT rendszerek finomhangolását a zökkenőmentes riportálás biztosítására vagy a tervezési folyamatok átültetését az IFRS 17- alapokra” – hívta fel a figyelmet Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások területének igazgatója.

Az ESG, a fenntartható pénzügyeket célzó szabályozás a biztosítókat is célozza. Az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek folyamatosan bővülnek. A biztosítók kockázati és tőkemegfelelési jelentéseikben a klímaváltozással, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat is figyelembe kell venni. Ezeknek a követelményeknek való megfelelés a jövőben szintén többleterőforrásokat igényel.

Infláció és emelkedett kamatkörnyezet

„A régióban tapasztalható emelkedett inflációs környezet magasabb kárráfordítást és működési költségeket eredményez, ezek érvényesítése a biztosítási tarifákban sokszor csak időeltolódással lehetséges, illetve az emelésnek versenyképességi megfontolások is gátat szabhatnak” – mondta Hauer Judit. Az inflációs nyomásra adott jegybanki válasz eredményeként kialakuló magasabb kamatkörnyezet hosszútávon kedvezőbb lehet az életbiztosítóknak, mivel javíthatja a versenyképességüket a befektetési termékek piacán. Azonban a 2022 második félévében tapasztalt hirtelen kamatnövekedés sok biztosítót kedvezőtlenül érintett, tekintve, hogy befektetéseik között jelentős mértékben szerepelnek hosszú lejáratú, fix kamatozású papírok, melyek a hirtelen emelkedő hozamkörnyezetben leértékelődnek, ezzel rontva a biztosítók szolvencia- illetve tőkehelyzetét.

Munkaerőpiaci kihívások

Továbbra is jelentős kihívás elé állítja a biztosítókat a megfelelően kvalifikált biztosítói munkaerő hiánya, az inflációval együtt járó bérnyomás pedig tovább nehezíti a képzett munkaerő megszerzését, illetve később megtartását.