Biztató jel, de még nem trend - Építőipar
Kedvező szeptember-októberi KSH-adat, bizonytalan tartósság
A KSH legfrissebb adatai szerint 2025 szeptemberében és októberében jelentősen megugrott az építőipar teljesítménye: az előző év azonos hónapjához képest szeptemberben 17,6 %-os, míg októberben 9,7 %-os, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 16,4% és 1,9 %-os bővülés látható. A kedvező változás mögött ugyanakkor döntően az előző év alacsony bázisa áll, ezért a mostani erős adat inkább biztató jelnek tekinthető, mintsem valódi fordulópontnak. A számok arra utalnak, hogy a hosszabb ideje tartó mozdulatlanság és iránytalanság után valamelyest megmozdult az ágazat, de tartós irányváltásról egyelőre korai lenne beszélni.
„Az ÉVOSZ friss konjunktúrafelmérése szerint a cégek 60%-a 2025-re árbevételcsökkenést vár, a vállalkozások jelentős része pedig mindössze 50–80%-os kapacitáslekötéssel számol, ami már 2026-ra is bizonytalanságot vetít előre” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke, az INCONEX Kft. igazgatója.
A társas vállalkozói kör továbbra sem erősödik
A szeptemberi KSH-adatokban látható kedvező elmozdulást a vállalkozói körkép egyelőre csak mérsékelten követi.
A működő építőipari cégek száma októberben is csökkent, két év alatt több mint 3700 vállalkozással lett kevesebb a szektor szereplőinek száma, és 2025 novemberében már csak 57,6 ezer társas vállalkozás működött az ágazatban. Az év eleje óta 3,4 ezer új alapítás történt, miközben három éve még az öt és félezres szintet is meghaladta az induló cégek száma – vagyis közel 40 százalékkal kevesebb a belépő, mint akkor.
A megszűnések eközben tartósan magasak, 2025 novemberéig közel 5,4 ezer társas vállalkozás zárt be. Az új eljárások – felszámolások, kényszertörlések és végrehajtások – száma ugyan némileg mérséklődött a tavalyihoz képest, de így is több, mint 7,5 ezer ilyen esetet regisztráltak, ami továbbra is feszes üzleti környezetre utal.
Bár az októberi termelési adatok is élénkülést jeleznek, a vállalkozói struktúrában még nem látható széles körű, egyértelmű erősödés. A piaci mozgásokra gyorsabban azok a már működő vállalkozások tudnak reagálni, amelyeknél korábbi projektek vagy félkész ingatlanok miatt azonnal megjelenik a keresletnövelő intézkedések hatása.
Az egyéni vállalkozók számai átrendeződést jeleznek
Az egyéni vállalkozói adatok ugyanakkor eltérő dinamikát mutatnak. 2025 novemberére az aktív építőipari egyéni vállalkozók száma megközelítette a 74 ezret, vagyis bővült a korábban csökkenő mikrovállalkozói réteg. A szüneteltetők aránya a tavalyi 16,3 %-ról 14,5 %-ra mérséklődött, ami azt jelzi, hogy egyre több, korábban kiváró vállalkozó tért vissza a piacra – még úgy is, hogy az új belépők száma továbbra is alacsonyabb a 2020–2022 közötti évek erősebb időszakainál.
Az adatok inkább átstrukturálódásra, mint klasszikus fellendülésre utalnak: a magas foglalkoztatási költségek, a szűkös munkaerőpiaci kínálat és a kivitelezői oldal bizonytalanságai miatt felértékelődni látszik a rugalmasabb működési forma. Az egyéni vállalkozói modell ebben a környezetben gyorsabban és költséghatékonyabban tud reagálni a keresleti hullámzásokra, így nem csupán a növekedés, hanem az alkalmazkodás egyik fontos terepe is lehet.
Kilátások: mozdulás van, fordulat még nincs
A szeptemberi és októberi növekedés tehát a jelenlegi kép szerint inkább egy kedvező kilengés, mintsem tartós irányváltás. A kereslet élénkülése – akár állami, akár piaci oldalról – átmeneti mozgásteret adhat az ágazatnak, de a vállalkozói adatok alapján egyelőre nem beszélhetünk széles körű, fenntartható erősödésről. A szektor „nyújtózkodási képessége” alapvetően azon múlik, mennyire stabilizálódik a kereslet év végéig és a jövő év elején, illetve, hogy a már működő vállalkozások képesek-e a kisebb pozitív impulzusokat tényleges bővüléssé alakítani.
„A mostani megugrás jelzi, hogy az építőipar még nem fáradt el teljesen, de az is látszik, hogy néhány jó hónap még nem fordít meg három év lejtmenetet. Most az a kérdés, hogy a szektor ténylegesen talpra áll-e, vagy csak vesz egy nagy levegőt, mielőtt tovább kell ereszkednie.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) novemberre vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,91 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Vas, Veszprém és Baranya vármegye érte el.
