Bővíti üzemcsarnokát a harkányi Puskás Fémipari Kft.
2021. 12. 12. 13:00
Közel 270 millió forint értékben hajt végre technológiai fejlesztést és alakítja át, bővíti üzemcsarnokát a fémszerkezetek gyártásával és fémmegmunkálással foglalkozó, magyar tulajdonban lévő Puskás Fémipari Kft. a társaság székhelyén, a Baranya megyei Harkányban.
A magyar tulajdonban lévő cég az MTI-hez eljuttatott közleményében tájékoztatott arról, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 186 millió forintos támogatásával és 80 millió forintos önerővel 2023 őszéig valósul meg a beruházás és az ahhoz kapcsolódó technológiai fejlesztés. A projekt eredményeként bővítik a cég jelenlegi harkányi telephelyét, ennek köszönhetően a gyártócsarnok hasznos területe megnövekszik, a gyártási folyamatok hatékonyabbá válnak, ugyanakkor igényesebb munkakörülményeket is ki tudnak alakítani.
A beruházás részeként technológiai fejlesztés is megvalósul új eszközök beszerzésével, ennek eredményeként pedig a korábban bérmunkában végeztetett munkafolyamatokat ki tudja váltani a társaság.
A közlemény szerint a beruházás a acélszerkezetek gyártásával, beépítésével, műtárgyak rekonstrukciójával foglalkozó vállalkozás fejlődését, további munkahelyek teremtését és az árbevétel növekedést fogja eredményezni.
A jelenleg 11 főt foglalkoztató, 2013 óta működő Puskás Fémipari Kft. a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint 2020-ban 297 millió forintos nettó árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget ért el, míg egy évvel korábban 239 millió forintos bevétel mellett 18 millió forintos profitot szerzett.
November 28-án kezdődik az Advent Győrben programsorozat
Megújult fényshow-val, koncertekkel, kiállításokkal, karácsonyi gasztronómiai kínálattal és kézműves termékekkel várja a látogatókat november 28. és december 23. között az Advent Győrben programsorozat - tájékoztatta a szervező Győr Projekt Kft. az MTI-t.
Tartja vezető helyét a Toyota a magyarországi újautó-piacon
A Toyota mintegy 14 ezer autót adott el az idén október végéig a magyarországi újautó-piacon, az év végéig eladásai elérhetik a 17 ezret is, ezzel várhatóan megtartja első helyét a márkák között. A jövő évben elektromos és hibrid modellek sorával támogatja meg az új energiával hajtott járművek térnyerését az európai utakon.
Kihirdették az NFI Inkubátor Pitch Fórumának nyerteseit
A Nemzeti Filmintézet (NFI) fiatal alkotókat támogató Inkubátor Programjának tizedik Pitch Fórumán a zsűri döntése alapján Bánovits Ottó Válószoba, Kotsis Gergely Kill Boat, Szelestey Bianka Ünnepek után és Tőkés Anna Lívia Viharkeringő című filmtervei nyertek, Budavári Balázs Alvó emberek című filmterve pedig közönségdíjas lett.
Többéves mélypont is volt a magyar lakáspiacon az Otthon Start berobbanása előtt
A harmadik negyedévben 2361 lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt, utoljára több mint nyolc éve, 2017 elején készült el ennél kevesebb lakás – derül ki a KSH friss adataiból. Az első három negyedévben összesen 7490 lakás épült az országban, ami 14%-os visszaesést jelentett 2024 hasonló időszakához képest. A legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban esett vissza az átadások száma, ott kilenc hónap alatt harmadával kevesebb lakás épült, mint tavaly. A községekben 21,7%-os volt a visszaesés, míg Budapesten 9,1%-kal csökkent a használatba vételi engedélyek száma. Érdekesség, hogy eközben a kisebb, nem megyei jogú városokban 1,5%-kal több lakás készült el, mint egy évvel korábban.
Az ipari- és lakóingatlanok piacának felpörgése új korszakot nyit Magyarország ingatlanpiacán
A hazai ingatlanfejlesztési piac 2025-ben újra növekedési pályára állt: a tavalyi nehéz évet követően idén megduplázódhat a befektetési forgalom, és jövőre – a gazdasági kilátások javulásával, valamint a kormányzati programok támogatásával – újra a pandémia előtti szintet idézheti. A dinamika alapját az ipari és a lakóingatlan-piac párhuzamos erősödése adja – derül ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) immár hagyományos, éves ágazati elemzéséből, amelyet Takács Ernő elnök ismertetett a XIII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.
A kormány őszi adócsomagja a gazdasági növekedést támogatja
A kormány kedden elfogadott őszi adócsomagjának célja a magyar gazdaság növekedésének támogatása a beruházások élénkítésével és a vállalkozások széles körét érintő pénzügyi és adminisztrációs terhek csökkentésével - mondta Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkárra a PwC éves adókonferenciáján pénteken, Budapesten.
Vállalkozásokat tehetnek tönkre a zsarolóvírus-támadások
A zsarolóvírus-támadások nemcsak technikai fennakadásokkal vagy átmeneti anyagi veszteségekkel járhatnak, egy vállalkozás bukását is jelenthetik: az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a sikeres védekezés kulcsa az, hogy egy cég üzleti stratégiája képes-e megelőzni a bajt, illetve felkészült-e a helyreállításra.
A középkorúak még mindig 20 százalékos inflációt éreznek
Sokkal magasabb pénzromlást éreznek a középkorúak, mint amit a hivatalos számok tükröznek. A K&H biztos jövő index harmadik negyedéves felmérése szerint a 30-59 évesek úgy hiszik, idén szeptemberben átlagosan 21 százalék volt az éves infláció. Ez a vélt drágulási tempó szinte megegyezik a tavaly ilyenkor mért értékkel, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része nem hiszi el, hogy lassul az áremelkedés. A legtöbben a következő évben is tartósan magas, de mérséklődő ütemű áremelkedésre számítanak.
Az új lakások ára vidéken is látványosan változik, de nem mindegy, hogy hol vizsgálódunk
A vármegyeszékhelyek között hatalmas különbségek alakultak ki az elmúlt három évben, és a trendek is kezdik kirajzolni a jövő irányát. Debrecen az új király. A 2024-es zöld kör toronymagasan a legmagasabban áll, 1,1 millió forint körüli négyzetméterárral. És ez nem véletlen. Az ipari beruházások, az egyetemi városfejlesztés és a külföldi munkaerő beáramlása mind felfelé húzzák az árakat. A város ma már árban megelőzi Győrt és Székesfehérvárt is, ami történelmi fordulat. Összességében a nagy, ipari és egyetemi központok (Debrecen, Győr, Székesfehérvár) húzzák felfelé az országos átlagot. A közepes méretű városok már stabilizálódnak. A keleti és déli perifériák pedig továbbra is olcsók, de legalább elérhetők maradtak a fiatalok számára. A kérdés az, vajon meddig bírja Debrecen a tempót, és lesz-e vidéki város, amely a következő években utoléri?
