Brüsszel lakosságszáma a külföldről érkezők miatt emelkedik
2024. 12. 05. 04:00
Brüsszel lakossága 1996 óta egyenletesen növekszik, és 2024-ben elérte 1,25 milliót, ami elősorban a külföldről érkezők emelkedő számának tudható be - közölte a Belga nevű belga nemzeti hírügynökség a Brüsszeli Statisztikai és Elemző Intézet (BISA) szerdán közzétett jelentését ismertetve.
A jelentés szerint annak ellenére, hogy a születések száma hosszú ideje csökken, és a főváros lakossága egyre nagyobb arányban költözik el Belgium más részeibe, Brüsszel lakossága gyarapszik, és ez a külföldről érkezők növekvő számának köszönhető.
A brüsszeli statisztikai intézet adatai szerint 2023-ban 56 166 ember költözött külföldről a belga fővárosba, míg 34 723 lakos elköltözött onnan. A brüsszeli régió mintegy 1,25 millió lakosának 37,2 százaléka, 464 629 nem belga állampolgár. Ez az arány lényegesen magasabb, mint Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű régiójában (10,8 százalék) és Vallóniában, az ország déli, francia nyelvű területén (11 százalék).
A legnagyobb külföldi, de európai közösségeket Brüsszelben a franciák (70 800), a románok (46 600), majd az olaszok (36 700) alkotják; az Európán kívüli legnagyobb közösséget pedig a mintegy 33 200 marokkói.
A jelentés készítői megjegyezték, hogy a koronavírus-járvány óta több lakos költözött el Brüsszelből Belgium más részeibe, mint ahányan odaköltöztek. Brüsszelből 43 775-en költöztek át az ország más régióinak egyikébe, amíg 25 023-an költöztek vidékről a fővárosba.
A beszámolóból kiderült továbbá, hogy a belga fővárosban kilenc egymást követő évben csökkent a születések száma. Tavaly 13 987 újszülött jött világra, ami 25 százalékos visszaesést jelent 2014 óta. E tendencia ellenére a természetes népszaporulat pozitív maradt, mivel a belga fővárosban tavaly 8583 halálozást regisztráltak.
Brüsszelben a lakosság 22 százaléka 18 év alatti, amíg Flandriában és Vallóniában ez az arány mintegy 20 százalékos. A brüsszeli lakosság 13 százaléka 65 év feletti, ami lényegesen alacsonyabb, mint a Flandriában feljegyezett 21 százalék és a Vallóniában regisztrált 20 százalék - tették hozzá.
Láthatatlan milliárdok: ennyi pénz marad kihasználatlanul minden évben
Évente mintegy 14–15 milliárd forint marad kihasználatlanul Magyarországon, mert sok adózó nem rendelkezik személyi jövedelemadója egy százalékáról, így az összeg az állami költségvetésbe kerül. Az SZJA 1+1 százalékos rendszerében a befizetett adó egy része civil szervezeteknek és egyházaknak ajánlható fel, a folyamat az e-SZJA felületen egyszerűen elvégezhető. 2026-tól először fogadhat felajánlásokat az Egy lépéssel több Alapítvány, amely több mint 180, súlyosan beteg gyermeket nevelő családot támogat, a költségeket közvetlenül, számlák alapján finanszírozva.
Az Ethereum ára 2 100 dollár fölött: az AI-kripto narratíva megbicsaklott, a piac üzenete vegyes
Az Ethereum árfolyama ismét a 2 100 dolláros szint fölé kapaszkodott, ám a mozgás mögött egyelőre nem látszik valódi kitörési erő. Közben a piacon terjedő állítás, miszerint az AI-kripto szektor közel 10%-ot zuhant, a rendelkezésre álló élő adatok alapján nem nyert megerősítést. A jelenlegi kép sokkal inkább egy óvatos, széttartó kriptopiacot mutat, mintsem egy egységes, pánikszerű eladási hullámot.
Lottómilliárdok: A legdrágább kastély vagy komplett balatoni települések felvásárlása is kijöhet a főnyereményből
Az ötöslottó 6 milliárd forintot meghaladó főnyereményéből bármelyik eladásra kínált önálló lakóingatlant meg lehetne vásárolni az ingatlan.com összeállítása szerint. A közel 4,7 milliárd forintért hirdetett acsai kastély mellett több budapesti luxusvilla is a szerencsés nyertes célkeresztjébe kerülhet. A rekordközeli telitalálat összegéből egy-egy balatoni vagy fővárosi agglomerációs település minden eladó lakását vagy házát is fel lehetne vásárolni.
Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg Mezőfalván
Föld alatti mikroöntözési rendszer épült ki mintegy 330 hektáron Mezőfalván a Wienerberger-csoporthoz tartozó Pipelife Hungária Kft. szakmai támogatásával. A projekt európai összevetésben is ritkaságnak számít, és akár 30–50%-os vízmegtakarítást tehet lehetővé a hagyományos öntözési módszerekhez képest.
Kilőttek a bérek, nőtt a hitelképesség: mit ér az átlag- és mediánfizetés?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma kiadott jelentése szerint 2026 januárjában bruttó 840 600 forint, illetve nettó 585 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete. Mindez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 26,3%-kal, a nettó átlagkereset 28%-kal, a reálkereset pedig 25,4%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a bruttó kereset mediánértéke 598 700 forint, míg a nettó kereset mediánértéke 420 200 forint volt a vizsgált időszakban, ami 11%-os, illetve 12,5%-os emelkedést jelent év/év alapon. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek vehetők fel az átlag- illetve a mediánkeresetből.
Mire számíthatnak most a befektetők?
Optimista befektetői hangulatban zajlott a ma reggeli kereskedés az ázsiai-csendes-óceáni térség tőzsdéin, a vezető indexek kivétel nélkül felfelé vették az irányt. A közel-keleti konfliktus enyhülésének irányába mutató hírek mellett Dél-Koreában a márciusban nagyot ugró exportnak, míg Japánban az első negyedévben javulást mutató Tankan üzleti bizalmi indexnek örülhettek a befektetők. Kínában a RatingDog márciusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe azonban a vártnál nagyobb léptékben esett, de ezzel együtt is a bővülést jelentő tartományban maradt. A nyersolaj piacán emelkedéssel indult a mai kereskedés.
Bhután újabb 25 millió dollárnyi Bitcoint mozgatott meg – egy hét alatt már 1 000 BTC fölött a kiáramlás
Újra reflektorfénybe kerültek Bhután államhoz köthető Bitcoin-tárcák, miután az ország egyetlen nap alatt közel 375 BTC-t mozgatott meg, nagyjából 25,5 millió dollár értékben. A tranzakció önmagában is figyelemre méltó, de az igazán fontos fejlemény az, hogy az elmúlt hét ismert kiáramlása így már meghaladta az 1 000 BTC-t. A blokklánc-adatok világosan mutatják a mozgást – a valódi kérdés azonban továbbra is az, mi áll a háttérben.
Csökkentek a fejlett piaci kötvényhozamok; erősödött az euró a dollárral szemben; esett az EURHUF
Tegnap szinte minden támogatta az inflációs félelmek, a kamatemelési várakozások és a hosszú hozamok csökkenését. Nemcsak az Egyesült Államok, hanem Irán is kifejezte a háború lezárására való hajlandóságát, így az olajárak csökkentek a korábbi csúcsokról. Emellett a vártnál kisebb mértékben emelkedett az euróövezeti infláció, miközben csökkent a és a szolgáltatásinfláció, ráadásul gyenge lett a német kiskereskedelmi forgalom.
Emelkedtek a Wall Street-i indexek; a Brent és a WTI jegyzése márciusban több mint 50%-kal emelkedett
A tengerentúli tőzsdéken Donald Trumpnak a közel-keleti konfliktus deeszkalációja irányába mutató szavai, valamint egy meg nem erősített jelentés, miszerint Maszúd Pezeshkian iráni elnök nyitott a háború biztonsági garanciákkal történő lezárására fűtötték a befektetők optimizmusát. Korábban azonban Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere arra figyelmeztette Teheránt, hogy a konfliktus elmérgesedhet, ha nem születik megállapodás. A technológiai óriások – többek között az Nvidia (+5,6%), az Alphabet (+5,1%) és a Meta (+6,7%) – szárnyalás húzták a vezető indexeket, ezzel összhangban a NASDAQ 3,8%-kal ugrott. A chipgyártók is jól teljesítettek, miközben az energiaipari részvények az olajárak emelkedése ellenére estek. Március egészében 5% körüli mínuszokat láttunk a vezető Wall Street-i tőzsdéken.
Emelkedtek a vezető európai tőzsdék kedden; március egészében nagy mínuszok gyűltek össze
Óvatos emelkedést hozott a keddi kereskedés a mértékadó nyugat-európai tőzsdéken, ám március egészét tekintve ezzel együtt is vaskos, négy éve nem látott havi mínuszok gyűltek össze a közel-keleti konfliktus árnyékában. A páneurópai Stoox600 0,4%-kal emelkedett március utolsó kereskedési napján, miközben a hónap egészét tekintve 8%-kal került lejjebb. A keddi enyhülés elsősorban Donald Trump nyilatkozatának volt köszönhető, aki ezúttal arról beszélt, hogy kész befejezni a katonai műveleteket akkor is, ha a Hormuzi-szoros zárva marad. A befektetők azonban továbbra is óvatosak, hiszen nem ez lenne az első enyhülés irányába mutató nyilatkozat az elmúlt 4 hétben, ami nem hoz megoldást.
Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre
Erősödött a forint árfolyama szerda reggel a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Mit tesz a whiskyvel az óceán? Világkörüli úton tesztelik az ital érlelésének új módszerét
Egy amerikai lepárló és egy hajótársaság közös kísérletben vizsgálja, miként befolyásolja az óceáni környezet a whisky érlelését. Egy 2019-ben töltött bourbonhordó 2026 márciusában indul világkörüli útra, amely során 188 nap alatt 37 országot érint. A projektben ugyanabból a tételből négy hordót érlelnek párhuzamosan, eltérő helyszíneken, hogy összehasonlíthatóvá váljanak a környezeti hatások. Az eredményeket 2027-ben mutatják be, a tengeren érlelt változatból korlátozott mennyiség lesz elérhető.
Önkormányzati épületeket korszerűsítettek Szeghalmon
Csaknem százmillió forint uniós támogatásból korszerűsítettek két önkormányzati épületet energetikailag a Békés vármegyei Szeghalmon – közölte az önkormányzat.
Egyre népszerűbbek a könnyűszerkezetes házak: már minden ötödik új családi ház így épül
Ötszörösére nőtt a könnyűszerkezetes családi házak aránya az új építéseken belül: míg 2021-ben még 3% körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20%-ot. A keresletet a növekvő építési költségek és az energiahatékony megoldások iránti igény hajtja. A trend erősödésére reagálva a Duna House a kivitelezési oldalon is bővítette partneri együttműködéseit.
Illegális vape-válság: Európa a kínai színes-szagos e-cigarettákban fürdik
Egyre súlyosabb problémával néz szembe a vape-ek európai piaca: a termékek csaknem felét a szürke- vagy feketekereskedelem adja – derült ki a Fraunhofer IIS tanulmányából, amely első ízben vizsgálta átfogóan a piaci struktúrákat, az ellátási láncokat és a származási országokat. A szabályozatlan termékek forgalma már most meghaladja a 6,6 milliárd eurót (2558 milliárd forintot), becslések szerint 2030-ra a 10,8 milliárd eurót is elérheti.
Mindjárt itt a húsvét, sokat lehet spórolni az online Árfigyelővel
Pénzt és időt spórolhatnak a családok a húsvéti nagybevásárlások során az online Árfigyelő használatával – erre hívja fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH által működtetett rendszerben már több mint 5000 különböző élelmiszer-, illetve háztartási termék napi szinten frissülő ára követhető nyomon, országszerte több mint 1800 boltban. Az Árfigyelő kényelmi funkcióit használva, tudatos tervezéssel több ezer forintot spórolhatnak meg a magyar családok húsvétra készülődve.
Különleges megoldással üzennek hadat a CO2-kibocsátásnak a szegedi egyetem tudósai
Elkerülni, hogy az ipari létesítményekből a légkörbe kerüljön a szén-dioxid és közben a vegyipar számára hasznos alapanyagokat előállítani – ezt, a bolygónk jövője szempontjából kiemelten fontos és üzletileg is ígéretes célt tűzték ki maguk elé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A projektben – amely elnyerte az SZTE innovációs díját is – a rendkívül drága és kis mennyiségben rendelkezésre álló irídium helyett sikerrel alkalmaztak kobalt-oxidot anód katalizátorként a CO2 elektrolízise során, most pedig már azon dolgoznak, hogy átmeneti fémekkel még hatékonyabbá tegyék az eljárást.
A politikai rendszer átalakulása: új korszak küszöbén a 2026-os választások előtt?
A Magyarországon 30 éve jelen lévő Grayling Hungary kommunikációs ügynökség Public Affairs csapata bemutatta legfrissebb, angol nyelvű politikai elemzését „From Dominance to Duel: Grayling Hungary’s 2026 Election Outlook” címmel. A jelentés átfogó képet ad a magyar politikai rendszer átalakulásáról, a közvélemény-kutatásokról, a kampánydinamikákról és a választások lehetséges kimeneteleiről. A jelentés szerint a 2026-os választás nem csupán egy újabb politikai verseny, hanem rendszerszintű fordulópont is lehet Magyarország számára.
