Budapesten és Pest megyében folytatódik a jövő villamosenergia-hálózatának építése
Danube InGrid néven magyar-szlovák együttműködésben, az Európai Unió támogatásával 2020-ban indította az E.ON Hungária Csoport az elmúlt évek legnagyobb, és egyben a leginkább jövőbe mutató hálózatfejlesztési beruházását az Észak-Dunántúlon. Az eredetileg 50 milliárd forint hazai költségű projektben modern technológiával épülő megoldásokkal és ellátásbiztonsági beruházásokkal fejlődik a térség villamosenergia-hálózata, reagálva a megújuló energiaforrások növekvő térnyerésére, egyúttal megoldást nyújtva a folyamatosan növekvő lakossági és vállalati energiaigényekre. A hálózatfejlesztési sorozat első mérföldköveit – Öttevény, Gyermely, Székesfehérvár településeken - már átadták, Kisbéren pedig az elmúlt hónapban kezdődtek el zöldmezős beruházásban egy modern, távolról irányítható transzformátorállomás munkálatai.
A projekt - két évvel az indulása után - most jelentős újabb földrajzi területekkel és beruházási forrásokkal folytatódik. A 2028-ig megvalósuló Danube InGrid projekt második fázisában a korábbiak folytatása mellett kiemelt hálózatfejlesztési beruházásokat indítanak az E.ON Hungária Csoport tagjaként működő ELMŰ Hálózati Kft. területén, Pest megyében és Budapesten is.
„A jövő hálózati infrastruktúrájának fejlesztése, ami lehetővé teszi a fenntartható, zöld energiaátmenetet, az egész közösségünkre hatással van. Ma már bárki – magánember, család, kisvállalkozó vagy ipari termelő - aktív szereplője, alakítója lehet a fenntartható jövőnek. Büszkék vagyunk rá, hogy ezzel a nagyléptékű beruházás-sorozattal ehhez a jövőhöz járulunk hozzá, egyaránt stabil alapot teremtve a lakosság és a gazdasági szereplők fejlesztési, bővítési terveihez” – mondta Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.
A vállalatcsoport Pest megyében a növekvő ügyféligényekre reagáló és későbbi további bővülési igények befogadására is alkalmas transzformátor-állomásokat épít többek között Veresegyházon és Pécelen, utóbbi térségben ellátásbiztonsági szempontból kiemelt távvezetékeket is létesít. Emellett új okoseszközöket, távműködtetésű oszlopkapcsolókat, zárlatjelzőket, intelligens transzformátorokat telepít a hálózatra, hogy üzemzavar esetén gyors átkapcsolásokkal, alternatív úton tudja megfelelő minőségű energiával ellátni a kiesett szakaszt, így az ügyfelek rövidebb időre vagy akár egyáltalán nem érzékelik az áramkimaradást.
Pest megye mellett a főváros is profitál a fejlesztésekből. Az E.ON a város villamosenergia-hálózatát azzal a többes céllal fejleszti, hogy a budapesti otthonokban minél inkább zavartalan és üzembiztos legyen az ügyfelek ellátása, válaszoljon a növekvő energiaigényekre és bővülő lehetőség nyíljon a megújuló energiaforrások hálózatra csatlakoztatására.
„A kormány célja, hogy tovább erősítse a magyar háztartások energiabiztonságát és ezzel egyidejűleg biztosítsa a mind szélesebb körű kapcsolódást a régiós áram- és földgázhálózatokhoz. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában kitűzött 2050-es, teljes klímasemlegesség eléréséhez nélkülözhetetlen a megújuló energiaforráson alapuló, korszerű és környezetkímélő energiatermelés növelése. E célkitűzések megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be, a mostani fejlesztések tehát kiemelt jelentőségűek. A Danube InGrid nemzetközi projekt lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony működtetését, hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez. Emellett támogatja a fenntarthatósági, energia- és klímapolitikai célkitűzéseinket is infokommunikációs technológiák, software-ek, innovatív hálózati megoldások alkalmazásával” – mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
A 2028-ig megvalósuló magyar-szlovák Danube InGrid projekt tervezett költségvetése közel 200 milliárd forint, amelyből 84 milliárd forint Magyarországon hasznosul. Ebből az Észak-Dunántúlon megvalósuló fejlesztésekre 50 milliárd, a Pest megyét és Budapestet érintőkre pedig 18 milliárd forintot fordít az E.ON Hungária Csoport. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió kiemelten kezeli.
A programról szóló eseményen Bárdi Barnabás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztálya vezetője elmondta, a MEKH üdvözli a Danube InGrid projekt sikeres előrehaladását és az időközben kibővült projekt felkerülését az európai közös érdekű projektek (PCI) 5. listájára. A MEKH, mint a PCI projektek engedélyezési eljárásának megkönnyítéséért és koordinálásáért felelős hatóság, folyamatosan együttműködik a projektgazdákkal az engedélyezési eljárások minél gyorsabb és gördülékenyebb lefolytatása érdekében. Az újonnan PCI státuszt nyert projektek között egyre több az intelligens hálózat kiépítésére irányuló projekt, ami ezen projektkategória jelentőségének emelkedését, az energiaátmenetben betöltött szerepének erősödését jelzi Európa-szerte. A MEKH messzemenőkig támogatja, hogy minél több, innovációs szempontból is különleges magyar projekt nyerjen el európai uniós kiemelt státuszt
A program most induló második fázisába az MVM Csoport is bekapcsolódik. Az MVM Émász Áramhálózati Kft. révén a fejlesztéssorozat kiterjed az északkelet-magyarországi régióra is, így az Észak-Dunántúl mellett Közép-Magyarország, valamint Északkelet-Magyarország területén valósulnak meg nagyarányú villamoshálózat-fejlesztési beruházások a következő hat évben.
