Csökkenő pályán a magyar infláció?
A kerekasztal-beszélgetésen az élelmiszereknél tapasztalt kiugró infláció okai mellett az ársapkák kivezetéséről, és az infláció trendjeinek közeljövőben várható alakulásáról is szót ejtettek. Neubauer Katalin, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára rámutatott: a hatósági ár intézményének bevezetésekor a kereskedelem együttműködő volt, de a piacon hirtelen változások következtek be, és az időközben kitört orosz-ukrán háború sok termékpályát módosított. A napraforgóolaj alapanyaga például szinte teljes egészében Ukrajnából származott, kiesése áremelkedést generált. A kereskedelemre újabb érvágást jelentett az aszály és az energiaárak robbanása is.
Czeczeli Vivien, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa szerint a 44 százalék körüli élelmiszerár inflációt több sokkhatás idézte elő. Kína felvásárolta a gabonakészleteket, amellyel globális hiányt idézett elő, erre jött a kedvezőtlen időjárás és az állattartásban jelentkező betegségek. Az árstopok szintén többletkeresletet generáltak. Tóth Gergely, az EJKK Világűrjog és Politika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy a háború előtti jövedelemtranszferek felpörgették a fogyasztást, amely szintén inflációt generált. Ugyanakkor az eurózónában már bekövetkezett az inflációs fordulat, csökken a pénzromlás üteme, amely nálunk még várat magára.
A piaci egyensúly megborult ugyan, de már megindult a visszarendeződés is, amelynek látványos példája volt az üzemanyag-árstop decemberi kivezetése. A kereskedők a többi árstop megszüntetését kérik, Neubauer Katalin szerint fenntartásuk hosszú távon további piaci torzításokat eredményezhet. Czeczeli Vivien szerint az intézkedés megszüntetését az áruhiány és az ellátási problémák indukálhatják, igaz olyan helyzet, mint a benzinnél előfordult, az élelmiszerek esetén valószínűleg nem lesz, azaz a kivezetés vélhetően nem okoz majd társadalmi elégedetlenséget.
A rendezvényen szó esett arról is, hogy a 25 százalékos infláció már valóban a pénzromlás csúcspontját jelenti-e. Czeczeli Vivien szerint érdemes arra tekinteni, hogy a világpiacon már tavaly április-május környékén elkezdtek csökkeni az árak. Bár az országspecifikus tényezőktől nem lehet eltekinteni, ám mégis ennek idővel itthon is kell, hogy érződjön valamilyen hatása. Igaz mindez az energiaárakra is, ahol már szintén bekövetkezett a fordulat. A reáljövedelem csökkenése ugyancsak kedvezően hat, mert tudatosabbakká váltunk és elkerüljük az impulzusvásárlásokat, azaz jobban megnézzük, hogy mire költünk, amelynek szintén lesz az inflációt lefelé szorító hatása.
Mindez pedig stabilitást és kiszámíthatóságot hozhat, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank inflációcsökkentő lépéseinek – egy-másfél éves átfutásukat figyelembe véve – lassan már érződniük kell. „Valahol a csúcs közelében lehetünk” – fogalmazott Tóth Gergely, aki szerint az idei év végére ténylegesen egyszámjegyű lehet az infláció. A gazdaság kilábal a magas infláció következményeként jelentkező technikai recesszióból és 2024-re a jegybank által elvárt 2-4 százalék környékén lehet majd a pénzromlás mértéke, amelynek eredményeként a magyar gazdaság kiegyensúlyozott pályára áll.
