Csütörtökig célszerű igényelni a 2025-ös agrárbiztosítási díjtámogatást

Az immár egy évtizede elérhető támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak.

A támogatott agrárbiztosítások mindhárom típusában a biztosítási díj legfeljebb 70 százaléka igényelhető vissza. 2024-ben a rendelkezésre álló 13 milliárd forintból a díjtámogatás az „A” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás esetében 70%, a „B” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások esetében 45%, a „C” típusú díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások esetében 40% volt.

Az agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglaló adatai szerint 2024-ben a mezőgazdasági díjbevételek összesen 28,4 milliárd forintot, a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot tettek ki Magyarországon. (Érdekesség: a rendkívül szélsőséges időjárási jelenségekkel járó 2022-ben ez utóbbi összeg közel 52,9 milliárd forint volt.) A gazdálkodók 24,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére tavaly - ez 15,7 százalékkal volt kevesebb a 2023-as összeghez képest -, amiből 23,9 milliárd forint, a befizetések mintegy 96 százaléka után vették igénybe az utólagos állami díjtámogatást.

„A támogatott mezőgazdasági biztosítások megkötésére a magas díjvisszatérítési arány mellett további tényezők is ösztönzően hatnak – magyarázza Békés István, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Az a gazdálkodó, aki nem rendelkezik megfelelő biztosítottsággal, az az egységes kárenyhítési alapból is csupán a felét kaphatja meg a megítélt juttatásnak. De ettől eltekintve is az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek (gyakori tavaszi fagykárok, egyre súlyosabb aszályok stb.) önmagukban is megkerülhetetlenné teszik a biztosítást azon szereplők számára, akik jövedelmüket stabilizálni szeretnék.”

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap

- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2022-ben 40-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják.

- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)

- a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás 2021 februárjában jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni. A krízisbiztosítás nem az üzleti biztosítókon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül köthető az adott tárgyévre minden év február 28-ig.

„Különösen a jelenlegi állategészségügyi helyzetben komoly indokok szólnak amellett, hogy a támogatott agrárbiztosításokat kiterjesszék az állattenyésztés területére is, különösen a közelmúlt híreiben is szereplő karanténbetegségek elleni biztosításokra – mutat rá a FBAMSZ elnökségi tagja. – Miközben egy ilyen lépés növelné a gazdák pénzügyi biztonságát, a gazdálkodói öngondoskodás erősítése révén csökkenthetné az állami kártérítési kötelezettségeket is.”