Dél-Korea 2027-ig elhalasztja a kriptóadót – ünnepel a piac, de van egy bökkenő!

Politikai csata a blokklánc jövőjéért
2025 június 3-án elnökválasztást tartanak Dél-Koreában, és a kriptopiaci szereplők figyelmét szokatlan módon politikai diskurzus köti le. A két esélyes jelölt – a liberális Lee Myung és a konzervatív Kim Moon-soo – élesen eltérő kriptópolitikát képvisel.
Lee Myung a kriptovaluták híve: legalizálná a spot ETF-eket, és még a nemzeti nyugdíjalapot is bevonná a digitális eszközök piacára.
Kim Moon-soo ezzel szemben óvatosabb: támogatja az adóztatás halasztását, de csak addig, amíg átfogó szabályozás nem születik.
Ez a politikai polarizáció a befektetők számára egyértelmű üzenetet hordoz: a 2025-ös választás nemcsak kormányt, de kriptóirányt is választ.
Kriptóadó késik, piac lélegzethez jut
A dél-koreai pénzügyminisztérium friss bejelentése szerint 2027-ig nem lép életbe a 20%-os adó azon kriptotranzakciókra, amelyek nyeresége meghaladja a 2,5 millió KRW-t (kb. 1 800 USD). A döntés mögött az áll, hogy a jelenlegi szabályozási környezet még nem elég érett a pontos és igazságos adóbeszedésre.
A cél: összhangba hozni a digitális eszközök adóztatását a hagyományos pénzügyi piacokéval. Ez a következőket foglalja magában:
- világos definíciók a „adóeseményekre”,
- átlátható módszertan az eszközök beszerzési árának kiszámítására,
- és új jövedelemkategóriák meghatározása a kriptohozamokra.
A TronWeekly és a Finance Magnates elemzése szerint ez az átmeneti időszak csökkenti a bizonytalanságot a befektetők és a vállalatok számára, és időt biztosít a piac konszolidációjára.
Intézményi szereplők jöhetnek a pályára
2025-től megszűnik az intézmények kriptokereskedelmi tilalma Dél-Koreában. Ez gyökeres változást jelent, hiszen eddig nonprofit szervezetek, egyetemek és tőzsdén jegyzett cégek nem vehettek részt közvetlenül a digitális eszközök kereskedelmében.
Mostantól viszont:
- elfogadhatnak kriptoadományokat,
- kereskedhetnek digitális eszközökkel,
- és részt vehetnek a blokklánc-gazdaság fejlesztésében.
A Pénzügyi Szolgáltatási Bizottság (FSC) még azt is lehetővé teszi, hogy közintézmények kriptóadományokat kezeljenek. Ez nemcsak technológiai nyitás, hanem a digitális gazdaság szabályozott integrációjának jele is.
Erősebb védelem: életbe lép a Felhasználóvédelmi törvény
A dél-koreai kormány 2024-ben elfogadta a Virtual Asset User Protection Act nevű törvényt, amely célja a befektetők biztonságának garantálása.
A törvény értelmében:
- A tőzsdék kötelesek a betétek legalább 80%-át cold walletben (offline tárolt kriptotárcákban) tartani.
- Az ügyfélbetéteket belföldi, engedéllyel rendelkező bankokban kell elhelyezni.
- A platformoknak rendelkezniük kell biztosítással vagy tartalékalappal, amely a hackertámadások vagy likviditási problémák esetén fedezetet nyújt.
Ez a szabályozás nemcsak a kriptopiac stabilitását növeli, de jelentősen fokozza a befektetői bizalmat is.
A nyilvánosság is kriptóban utazik: transzparens vagyonnyilatkozatok
Dél-Korea egy újabb lépést tett a transzparencia irányába: az állami tisztviselők vagyonnyilatkozatában immár kötelező feltüntetni a digitális eszközöket is. Egy friss felmérés szerint a köztisztviselők 20,1%-a rendelkezik kriptovalutával, összesen kb. 9,83 millió USD értékben.
Ez azt mutatja, hogy a digitális pénzügyek nemcsak a lakosság, hanem az állami vezetők körében is egyre inkább elfogadottak, jelezve a kulturális átalakulást a digitális eszközök irányába.
Merre tart Dél-Korea kriptópiaca?
A CoinDesk elemzői szerint Dél-Korea szabályozási tisztázása és az intézményi nyitás stabilabbá és vonzóbbá teheti a piacot – mind belföldi, mind nemzetközi befektetők szemében. A következő hónapokban az ország kulcsszereplővé válhat Ázsiában, a digitális gazdaság terén.
A kriptóadó késleltetése, az intézményi belépés megnyitása és a felhasználóvédelmi törvény bevezetése egyetlen irányba mutat: Dél-Korea kész hosszú távon is komolyan venni a digitális eszközöket.