DélKerTÉSZ: Még több magyar zöldség kerülhet az élelmiszerláncokba
Strukturális változások indultak el a zöldségpiacon, és még hangsúlyosabbá vált a belföldi - leginkább a diszkont élelmiszerláncok felé történő - értékesítés. Az első öt hónap eredményei alapján az értékesített mennyiség közel 500 tonnával több az egy évvel ezelőttinél, azonban idén is kihívást jelentenek az energiaárak, az inputanyagok ára, illetve megjelennek a kiterjesztett gyártói felelősségi díj jelentette pluszköltségek is – közölte az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ.
A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023 első öt hónapjában közel 7,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez 410 tonnával többet jelent éves szinten. A borús napok száma és a kártevőnyomás miatt az első öt hónapban a fehér paprikánál az értékesített mennyiség némileg elmaradt a tavalyi év azonos időszakában értékesített mennyiségtől, a termelői ár viszont tudott némileg emelkedni. Kiemelkedő emelkedés a hegyes erős paprikánál és a kaliforniai paprika esetében következett be, itt viszont nemzetközi szinten is lényeges áremelkedés történt éves szinten. A paradicsom esetében az értékesített mennyiség 8 százalékkal nőtt, az árakban viszont május végén, június közepén markáns csökkenés ment végbe.
Jelentős változások indultak el
Paradicsomból ugyanis mostanra csúcsmennyiség érhető el a boltokban nemzetközi szinten is. Az energiaválság miatt a pótmegvilágított üvegházakból lényegesen kevesebb működött például Hollandiában is, ahol részben emiatt, részben a paradicsomot sújtó úgynevezett jordán (ToBRFV) vírus miatt eltolták az ültetéseket. Így májusra, júniusra a rengeteg elérhető termék árnyomást okoz. Az árak június végével érhetik el a mélypontot a nemzetközi piacokon, ami a magyar piacra is begyűrűzhet.
Összességében a DélKerTÉSZ-nél az áruházláncok felé, főként a diszkontok irányába jelentősen, közel 700 millió forinttal nőtt az értékesítés az év első öt hónapjában, a külföldi eladások viszont csökkentek. A DélKerTÉSZ árbevétele május végéig 1 milliárd forinttal nőtt éves szinten és elérte a 6,6 milliárd forintot. A zöldség-és gyümölcsértékesítés árbevétele idén pedig 23 milliárd forint lehet az előzetes várakozások szerint.
„Az első öt hónap adataiból azt látjuk, hogy a tavalyi év trendjeihez képest van változás. Bár az export továbbra is jelentős a DélKerTÉSZ-nél, azonban az árfolyamhatás, azaz a forint erősödése nem segíti ezt. Idén a belföldi kereslet segíti elsősorban a termelőinket. Megerősödtek tehát a belföldi piaci pozícióink, és az is a legfőbb célunk, hogy a biztos belföldi partnereinket szolgáljuk ki. Emellett elindult egy nyitás az online és az offline értékesítés felé is, szeretnénk, ha a DélKerTÉSZ zöldségei minél több háztartásba eljutnának, és saját márkaboltokban is találkozhassanak velünk a vásárlók” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
Energiaárak, műtrágya, források
A szakember hozzátette, hogy az idén is kell számolni negatív behatásokkal és kihívásokkal. A termelőknél a műtrágyakészletek kezdenek kimerülni, itt azonban vannak biztató jelek, hogy jó áron tudják majd újra kötni ezeket a szerződéseket. A termelők egy részét a tavaly év végén kötött energiaárak is sújtják, így szükség lenne egy olyan szabályozásra, amely kedvezményes mezőgazdasági energiaárat biztosítana. Így tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válhatnak az energiakiadások és hatékonyabbá tehető a termelés. Ma ez sajnos az energiaigényes kertészeti ágazat részére nem érhető el.
A zárt térben való termelésnek jelentős a forrásigénye is, akár energetikai, akár egyéb technológia beruházásokról van szó. Szentes a legfontosabb, úgynevezett hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés jelentős része nem szabadföldön történik, a külső környezetnek így nincsenek annyira kitéve a termelők. A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van. Ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség van kedvezményes kamatozású, kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra. Nagypéter Sándor szerint pozitívum, hogy idén elindult a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, azonban további gyors keretbővítésre lenne szükség elsősorban a beruházások vonatkozásában.
Nagypéter Sándor szerint a fejlesztésekhez elengedhetetlenek a mezőgazdasági termelők számára elérhető források és szükség lenne olyan hitelprogramra is, amelyet kifejezetten az energiahatékonysági beruházásokra fordíthatnának a termelők. Az energiafelhasználás diverzifikálása ugyanis fontos cél, amely a termelők versenyképességét segítené.
Jön az EPR-díj, emelkednek a költségek
A termelők helyzetét tovább nehezíti, hogy július elsejétől életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR). Az EPR-díj többszörösen magasabb, mint az eddigi környezetvédelmi termékdíj, a díj bevezetése pedig jelentős pluszköltséget jelent a gazdák számára, és ez megjelenhet az árakban. A jelenlegi szabályokkal és díjtételekkel ugyanis 6-7-szeresére nőnek a kötelezettségek, amiket a termelőknek meg kell fizetniük. A szabályozásnak még több kérdéses részlete van, ilyen például a rendeletben nem egyértelmű újrahasználható rekeszek utáni díjfizetés kérdése, vagy az alternatív, lebomló csomagolások használatának jelenleg nem ösztönző szabályozása. A DélKerTÉSZ bízik abban, hogy hosszú távon egy olyan kiforrottabb rendszer jön létre, amely segíti a körforgásos gazdálkodást érintő célok hatékony bevezetését a termelők munkájába.
