Dilemmák az európai mezőgazdaság szabályozásában
Feldman Zsolt a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott eseményen az akadémikus levegőkémikus, összeomláskutató, és ökológus előadók előtt tartott beszédében az Európai Uniót nevezte meg a zöld átmenet iránt legelkötelezettebb országközösségként, amely azonban csak saját magára tud érdemben szabályt alkotni, a világ többi részére csupán megállapodások létrehozásával próbál hatni. Amíg az unión belül például a mezőgazdaságban fenntartható a gazdálkodás, addig a világ más részein nem tettenérhető ez a fajta felelősségvállalás. Ez a kettősség leginkább a mezőgazdaságban csapódik le. Az uniós gazdáktól szigorú szabályokat követelünk a természeti erőforrások védelme érdekében, miközben harmadik országok számára nem támasztunk ilyen nehéz termelési feltételeket, a globálissá vált kereskedelem révén pedig a legtávolabbi földrészekről is érkezik nem fenntartható módon előállított mezőgazdasági termény - mondta az államtitkár.
Feldman Zsolt a közlemény szerint megkerülhetetlennek nevezte a gazdálkodók pozitív hozzáállását például a talajvédelemhez és a biodiverzitás biztosításához. Feszítő ellentmondásként értékelte az európai mezőgazdaság szabályozását, amelyekről a tudomány eszközeit felhasználva kell döntéseket hozni. Néhány példával ezt alátámasztva elmondta: az intenzív állattartáshoz képest többszöröse a környezeti lábnyoma a magasabb állatjóléti sztenderdeket jelentő szabad tartásnak, a forgatás nélküli talajművelés uniós részről elvárt ösztönzése pedig igen nehéz a szintén elvárt növényvédőszer korlátozás mellett az agro-ökológiai programban, hiszen így rendkívül nehéz a gyomosodást kezelni.
Az egyéni felelősségvállalás és cselekvési lehetőség szempontjából kiemelte az élelmiszerpazarlás visszaszorításának kérdését, ezen a területen bárki sokat tehet. Példaként említette, hogy egy négytagú családnál évente akár közel 90 000 forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada - körülbelül harmada - a háztartásokban termelődik. Globálisan pedig minden évben a megtermelt élelmiszer-alapanyagok 14 százaléka megy tönkre, mielőtt még a boltok polcaira kerülne, további 17 százalékot a kereskedők és a fogyasztók dobnak ki.
A mezőgazdaság szerepvállalása a fenntarthatóságban megkerülhetetlen - állította az államtitkár. Ugyanakkor az agráriumot gyakran éri támadás, sokszor alaptalanul, hiszen az uniós előírások egyre több elvárást támasztanak a gazdálkodók felé, amelyek a jövedelmezőség csökkenése miatt sokszor eddigi megélhetésüket teszik a valóságban kockára. Ezért fontos az európai agrártámogatások kompenzációs szerepe. 2023-ban teljesen megújult az agrártámogatási rendszer feltételrendszere, környezeti szempontból sokkal szigorúbb lett. Itthon az egyensúly került előtérbe a környezeti fenntarthatóság és aközött, hogy a gazdálkodók végre is tudják hajtani az előírásokat.
Magyarországnak a KAP Stratégiai tervben olyan vállalásokat kellett tennie a támogatásokért cserébe, hogy 2027-ig termőföldjeinek 30 százalékán, körülbelül 1,6 millió hektáron talajjavító és talajvédelmi beavatkozásokat végeznek a gazdálkodók. Magyarország vállalta, hogy a levegőminőség javítását szolgáló gazdálkodási gyakorlatokat 715 ezer hektáron, termőföldjei 13,5 százalékán alkalmazza, emellett közel 1,2 millió hektáron fenntartható tápanyaggazdálkodás megvalósítását vállalta a természetesen gazdálkodók tevékenysége révén - sorolta Feldman Zsolt az AM közleménye szerint.
