Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A szakmai párbeszéd során Dr. Lakatos Péter (Edutus Egyetem) moderálása mellett Bíró Koppány Ajtony (MLSZKSZ), Bántó Ruben (WLP), Bátki Sándor (Trans-Sped) és Sélley Sándor (Grundfos) vitatták meg a logisztikai szektor legégetőbb kihívásait és kitörési lehetőségeit. A kerekasztal-beszélgetésben résztvevők kritikus és nyílt szakmai álláspontjai tűpontos diagnózist adnak a hazai logisztikai szektor és az ipari ingatlanpiac előtt tornyosuló akadályokról, valamint a technológiai előremenekülés útjairól.
Szakadék vagy szárnyalás? – Így látják a logisztika nagyágyúi az ellátási láncok jövőjét
A kerekasztal résztvevői rávilágítottak, hogy a szektorban jelenleg a „szélsőségek kora” uralkodik. Míg a vízi fuvarozás történelmi mélyponton van – a korábbi 8 millió tonnás forgalom 3-4 millióra zuhant –, addig a vasúti áruszállítás is jelentős áruvesztéssel küzd a koordinálatlan európai felújítások miatt. Szemléletes példa, hogy egyetlen osztrák vágányzár miatt az egyik gyár félpótkocsis vonatai visszakényszerültek a közútra, ami azonnal 15 000 kamionnyi plusz terhelést jelentett a főutaknak.
Ezzel éles ellentétben a légi cargo és az intermodális forgalom szárnyal: a budapesti repülőtér áruforgalma 30-40%-kal bővült, az intermodális forgalom pedig 15%-os növekedést produkált. A Trans-Sped tapasztalatai szerint a közúti piacon a költségemelkedés folyamatosan, negyedévente 3-5 százalékponttal meghaladja az inflációt, ami a kisebb cégek tömeges kivonulásához vezethet.
A gépkocsivezető-hiány nem csupán létszámkérdés
Bár a közúti áruforgalom volumene 20%-ot esett az elmúlt években, a gépkocsivezető-hiány nem enyhült. A probléma gyökere a szakma elismertségének hiánya és a társadalom elöregedése: rengeteg a nyugdíj közeli sofőr, a fiatalokat pedig nehéz bevonzani a vezetőfülkébe. A Trans-Sped szerint a megoldás a gépkocsivezetés kompetencián alapuló, hivatásszerű szakmává emelésében, a duális képzésben és a harmadik országbeli munkavállalók integrációjának vizsgálatában rejlik.
Modern raktárpiaci dilemmák: üresedés, bérleti díjak és „HR-kérdéssé” váló infrastruktúra
Magyarországon jelenleg több mint 6 millió négyzetméter ipari ingatlan áll rendelkezésre, ám a piaci kép rendkívül töredezett. Miközben Budapest környékén az üresedési ráta meghaladja a 20%-ot, a bérleti díjak a magas finanszírozási költségek miatt jóval magasabbak maradnak, mint például Lengyelországban. A jövő sikere a Trans-Sped szerint a testreszabott infrastruktúrában rejlik. Tatabányán például egy 20 méter magas, szűkfolyosós raktárral sikerült kilenc korábbi lokációt kiváltani, drasztikusan növelve ezáltal az üzleti hatékonyságot. A szakértők hangsúlyozzák: a raktárlokáció kiválasztása ma már HR-kérdés is egyben, hiszen a korszerű, tiszta és fenntartható munkakörnyezet kulcsfontosságú tényező a munkaerő hosszútávú megtartásához.
Digitalizáció és intermodalitás: vajon két hónap alatt elsajátítható a jövő tudása?
A szakmai párbeszéd egyértelműen rávilágított, hogy a piaci szereplők két táborra oszlottak: a hagyományos, „kockáspapíros” módszereknél leragadt cégekre és a digitalizáció élvonalában járó vállalatokra. A versenyképesség egyik legfőbb záloga a TMS (Transportation Management System) fuvarirányítási rendszerek folyamatos fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencia hatékony és célzott alkalmazása. Az intermodalitás, azaz a közúti és vasúti szállítás integrációja ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a sofőrhiányra adott stratégiai válasz is egyben: egyetlen vonat akár 40 kamiont is képes kiváltani. Bár a szervezési feladat közel négyszeres a közúthoz képest, a jelenleg elérhető energiahatékonysági támogatásokkal (irányonként kb. 100-120 euró) ez a modell már gazdaságilag is versenyképes.
Tatabánya: ma kell letenni az elkövetkező 15 év alapjait
A régió sikere a múltban a bányászatról az iparra való gyors átállásban rejlett. Ahhoz azonban, hogy a tatai régió 15 év múlva is versenyképes maradjon, ma kell dönteni az energetikai hálózat fejlesztéséről – hogy ki tudja szolgálni az újabb betelepülőket, az elektromos kamionokat – és az oktatási struktúra modernizálásáról.
A TRELP kerekasztalának üzenete egyértelmű: a szektor jövője a technológiai modernizációban, a környezetbarát megoldásokban és a szereplők közötti szorosabb együttműködésben rejlik. Bár a gazdasági környezet kihívásokkal teli, Magyarország és a tatai régió stratégiai elhelyezkedése továbbra is mérsékelt optimizmusra ad okot.
