Drámaian, akár 15 százalékkal növelheti az egészségügyi kiadásokat a klímaváltozás és az egyre öregedő népesség

Emelkedő egészségügyi költségek: +15 százalék 2035-re

2035-re a jelenlegi 130 millióról várhatóan 152 millióra emelkedik a 60 éves és annál idősebb európaiak száma, ami önmagában kb. 8,5 százalékkal emeli meg az egy főre jutó egészségügyi költségeket. A helyzetet azonban súlyosbíthatja az éghajlatváltozás, hiszen az aránytalanul nagyobb mértékben érinti éppen az idősebb korosztályt. A felmérésből kiderül, hogy a klímaváltozás 2000 és 2023 között már 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a kontinensen, amelynek 97 százalékáért (151 ezerért) a hőhullámok voltak felelősek. Ha ezeket a hatásokat is belevesszük a 2035-ig tartó kalkulációba, akkor arra jutunk, hogy a társadalmak elöregedése és a közvetlen klímakockázat együttes hatása uniós szinten átlagosan körülbelül 12 százalékkal emeli meg az egészségügyi költségeket.

Az éghajlatváltozás közvetett hatásai – a stressz, a rossz alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága – ugyancsak hatnak a testi és mentális egészségünkre hosszú távon, és ez alól a fiatalok sem tudják kivonni magukat.  Az extrém hőmérsékletek miatt ráadásul kevesebbet mozgunk a szabadban, ami az elhízás emelkedéséhez vezethet. Az Allianz riportja azt is kiszámítja, hogy mindezek a kockázatok hosszú távon várhatóan lecsapódnak az egészségügyi költségek növekedésében, és 2035-re további 3 százalékot emelhetnek az egy főre eső kiadásokon.

Magyarország komoly hátrányból indul: hőhullámok, légszennyezettség, elhízás

A klímaváltozás kellemetlen velejárói közül a hőhullámok mellett az egészségünket leginkább a légszennyezettség befolyásolja. Miközben összességében Európa nem tartozik ebből a szempontból a világ leginkább kritikus zónái közé, a kontinensen belül hazánk kifejezetten rosszul áll: a 2021-as adatok szerint Magyarország dobogós volt a szennyezett levegő okozta elhalálozások 100 ezer főre jutó számában.[2]

Ráadásul nem csupán ezen a téren vagyunk hátrányban: ha megnézzük a hazai népességen belül az elhízottak magas arányát, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők sokaságát vagy a diabétesszel küszködők statisztikáit, ezek szintén a kedvezőtlen adottságú országok közé sorolnak minket. Magyarország az EU TOP4 országa közt szerepel[3] Románia, Málta és Horvátország mellett, ha elhízásról beszélünk. Ezen a téren Európa éllovasai egyébként a máltaiak, ahol a felnőtt lakosság több mint 30 százaléka elhízott, míg a legjobban a franciák állnak, 9 százalékkal.

Az elhízott és a túlsúlyos emberek nehezebben viselik az extrém magas hőmérsékletet, ezért rájuk – az idősek és a kisgyerekek mellett – a hőhullámok is nagyobb veszélyt jelentenek. Erről árulkodik az is, hogy az OECD statisztikái szerint[4] Magyarországon a teljes lakosság több mint 90 százalékát érintette a 2022-es, két hétnél is tovább tartó hőhullám (lsd mellékelt ábra).

Egészégügyi kiadások az EU-ban: hazánk a sereghajtók között

Tovább ront a helyzeten, hogy mi is azon európai országok csoportjába tartozunk, ahol a 80 év fölöttiek aránya a teljes népességen belül gyakorlatilag a másfélszeresére nőhet 2035-re. Mindezt annak fényében érdemes nézni, hogy az egy főre jutó, GDP-arányos összes (magán- és köz-) egészségügyi kiadások mértéke nálunk a hatodik legalacsonyabb Európában.[5]  A lista élén Franciaország, Németország, Szlovénia és Ausztria állnak. Azonban, ha csak a közkiadásokat nézzük az egészségügyben, akkor hazánk a GDP-arányos 4,4 százalékkal[6] sereghajtó a kontinensen – az élen Ausztria áll, a GDP 9,3 százalékával. 

„Fontos azonban az adatok mögé nézni. Magyarországon nemcsak GDP-arányosan költünk keveset (elmaradva nem csupán az EU-átlagtól, de a visegrádi országoktól is), hanem az elköltött pénz arányának az eloszlása is sajátosságot mutat. Hazánkban az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból, a többit a lakosság saját magának, közvetlenül finanszírozza, például magánegészségügyi biztosításon keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért fizetve” – hívja fel a figyelmet Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője. – „Volt idő, amikor a magánegészségügyi ellátás luxusnak számított. Ez a friss Allianz riport azonban kijózanító bizonyíték arra, hogy a megelőzés és az ehhez kapcsolódó megfelelő magán egészségbiztosítási tervezés mindenki számára szükségszerűvé vált, hogy megbirkózhassunk az egészségünket fenyegető egyre több kockázattal, és felkészülhessünk az egészségben eltöltött minél hosszabb éveinkre” – fogalmaz az Allianz szakembere.

[1] Az Allianz Research „Climate change and the double impact of aging” című riportja 2024-ben készült, és Európa 27 államát, valamint Norvégiét és Svájcot vizsgálta. A teljes jelentés itt olvasható angol nyelven: Allianz Research: Climate change and the double impact of aging
[2] Eurostat, 2021.
[3] WHO, 2022.
4 OECD, 2024, Dataexplorer
[5] MNB, Versenyképességi Jelentés 2023.
[6] Eurostat, 2022: File:General government total expenditure on health, 2022 (% of GDP).png - Statistics Explained (europa.eu)