Egy ellenszavazattal döntött a monetáris tanács az alapkamat szinten tartásáról novemberben
A november 19-i ülésén a tanács 6,50 százalékon hagyta az alapkamatot és nem változott a kamatfolyosó két széle sem: alsó széle, az egynapos (O/N) jegybanki betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.
A közlemény szerint a kilenc tagú tanácsból Patai Mihály 25 bázispontos csökkentésre voksolt.
A döntéshozók kiemelték, hogy az előző kamatdöntés óta változékonyan alakult a pénzügyi piaci hangulat, míg az időszak során végbement dollárerősödéssel párhuzamosan fokozódott a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Jelezték, hogy a fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni erősödő kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat.
Egyetértés volt arról, hogy az árstabilitás szempontjából a pénzügyi piaci stabilitás továbbra is kulcstényező.
A döntéshozók az inflációs kilátásokat érintően több, egymással ellentétes tényezőt emeltek ki az ülésen, amelynek hatásairól a decemberi Inflációs jelentésben számolnak be a közlemény szerint.
Megítélésük szerint az októberi infláció várakozásoknál alacsonyabb emelkedési üteme mögött a piaci szolgáltatások mérséklődő árdinamikája állt. Egyes döntéshozók kiemelték, hogy a több szektorra kiterjedő októberi árcsökkenés az elmúlt években tapasztalt profitinfláció korrekcióját jelezheti. Több tanácstag szerint a toleranciasávban tartózkodó inflációs adat ellenére a lakossági inflációs várakozások múltbeli árstabilitást mutató időszakhoz képest magasabban állnak.
Jelezték: az inflációs cél fenntartható eléréséhez a fegyelmezett és stabilitásorientált monetáris politika mellett az inflációs várakozások horgonyzottsága, valamint a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése nélkülözhetetlen, egyben megerősítették elköteleződésüket az inflációs cél fenntartható elérése mellett.
A reálgazdaság kapcsán a tanácstagok között egyetértés volt abban, hogy a hazai konjunktúra szempontjából kulcsfontosságú az óvatosság oldódása és a fogyasztói bizalom emelkedése, amihez az árstabilitás fenntartható elérése szükséges.
A reálgazdasági folyamatok, az inflációs helyzetkép és a kockázati környezet értékelése alapján a tanácstagok megállapították, hogy a hazai visszafogott növekedés mögött döntően olyan, a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők állnak, mint a gyenge mezőgazdasági teljesítmény vagy a visszafogott külső konjunktúra.
A döntéshozók szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. A következő években az állami kamatkiadások fokozatos csökkenésével párhuzamosan javul a költségvetés egyenlege. Az adósságráta folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok elérésére.
A közleményben hangsúlyozták: előretekintve továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A szigorú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
Jelezték: a jegybank számára kulcsfontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által meghatározott kamatokkal összhangban alakuljanak.
A monetáris tanács a beérkező makrogazdasági és pénzügyi piaci adatok alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről. Megítélésük szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2024. december 17-én tartja, amelyről 2024. jövő év január 15-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
