Egy kutatás szerint jelentősen nőtt az atomenergia támogatottsága Magyarországon
A 2023 elején készült felmérésben a magyarok kétharmada (66 százalék) nevezte meg az atomenergiát mint a "lakosság biztonságos és folyamatos áramellátásának" biztosítóját, míg korábban csak alig több mint a magyarok fele (53 százalék) vélekedett így. A felnőtt lakosság 62 százaléka azt is szeretné, ha az energiaellátásban az állam nagyobb mértékben támaszkodna az atomerőművekre, míg 2020-ban 53 százalékuk vélekedett így.
A hosszú távú prognózis is atomenergia-párti elmozdulást tükröz: az elérhető energiahordozók közül tízből négyen az atomenergiától várják leginkább "20-50 év távlatában" az ország stabil energiaellátását, 2020-ban tízből hárman vélekedtek hasonlóan - fűzték hozzá.
A felmérés szerint a legkevésbé környezetkárosító energiaforrásnak az "időjárásfüggő megújuló energiákat" tartja a magyarok 43 százaléka, további 22 százalékuk pedig a "hagyományos megújuló energiákat". A megújuló energiák környezetkímélő voltába vetett bizalom összesen kétharmados, amely nem változott a két felmérés között. Az atomenergiát csak alig minden negyedik megkérdezett (23 százalék) gondolja a legkevésbé környezetkárosítónak. Kitértek arra is, hogy idén év elején a magyar felnőtt lakosság 59 százaléka (2020-ban 50 százalék) osztotta azt az álláspontot, hogy az atomerőmű a legolcsóbban áramot előállító erőműtípus, és 70 százalékuk (korábban 61 százalék) gondolta azt, hogy a paksi atomerőmű állítja elő Magyarországon a legolcsóbban az áramot.
A magyarok rendkívül magas és növekvő aránya egyetért azzal, hogy "Magyarországon atomerőmű működik": 2020-ban a megkérdezettek 64, 2023-ban 70 százaléka vélekedett így. A magyar lakosság 62 százaléka pedig azt is támogatja, hogy új atomerőmű-blokk vagy -blokkok épüljenek Pakson (2020-ban 51 százalék) - ismertette a Társadalomkutató. Hozzátették, a felnőtt lakosság 57 százaléka támogatja azt is, hogy az új paksi atomerőmű-blokkokat a "legkorszerűbb orosz technológia felhasználásával" építsék meg, 2020-ban a megkérdezettek 53 százaléka állt az orosz technológia pártján - derül ki a kutatásból.
