Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük

Bár a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több ember tapasztal problémát a fogyasztása során - olvasható a kutatóintézet MTI-hez eljuttatott közleményben. Magyarázatuk szerint az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.

Mint írják, a legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók.

Egy, a Nature című folyóiratban megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző - ősi és modern - búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540 fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása között jelentős különbségek vannak. Több, fontos szerepet játszó búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták kiválasztását.

Az eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális allergéneket, mint a közönséges búza.

A közleményben kitérnek arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis), amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.     

Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi, úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék ökológiai minőségben.

"A tönke és alakor ősbúzafajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük" - ismertették az eredményeket.

A közlemény szerint a kutatómunka fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit nemrég publikálták a szakemberek.

Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon ennél kevesebbet, évente 36 kilogrammot, míg a Dél-Alföldön jóval többet, 58 kilogrammot fogyasztanak. A kenyér minősége már csak ezért is kiemelten fontos népegészségügyi kérdés - írták.

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. Az élelmezési világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben - magyar határozati javaslat alapján - nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. Az élelmezési világnapot minden évben a FAO alapításának évfordulója alkalmából ünneplik.