Egyesíti a kamatlábakat a jegybank
A mai döntés értelmében csütörtökön az egyhetes betéti ráta 50 pontos emelésével újra egyesül az alapkamat és a jelenleg irányadó ráta. Ez a régóta várt intézkedés könnyebben befogadhatóvá, jobban követhetővé teheti a monetáris politikát a piaci szereplők számára. A bejelentés szerint a kamatemelések legalább őszig folytatódnak, ugyanakkor ezt nagyban befolyásolja, hogyan alakul addigra a kamatkülönbözet a forint és a régiós versenytársak, valamint a vezető jegybankok összevetésében.
A sajtótájékoztatón a jegybank alelnöke azt is elmondta, hogy becslésük szerint a szokásostól merőben eltérő mértékű átárazások júniusban is folytatódhattak. Az MNB várakozása szerint a fogyasztóiár-index az idei évben 11,0 és 12,6 százalék között, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul. Ezzel a jegybank mind az idei, mind a jövő évi előrejelzését is masszívan megemelte, amit a továbbra magasan alakuló várakozások, az árstopok bizonytalan sorsa, valamint a nemrég bejelentett szektorális különadók áthárításai indokolhatnak.
Növekedési előrejelzését is frissítette a központi bank: a hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet. Idén inkább a belső kereslet, míg jövőre a nettó export lehet a növekedés fő ereje. Ezek a várakozások összhangban vannak a mi legfrissebb előrejelzésünkkel.
Módosítottak a swapeszközök alkalmazásán is: „a jegybank a devizalikviditást nyújtó swapeszköz használatát 2022 júliusától kiterjeszti és a továbbiakban készen áll negyedéven belül is alkalmazni. A lépés célja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak”. Ez a lépés segítheti a bankrendszerben lévő többletlikviditás kiaknázását.
Az egyik legfontosabb fundamentum, a forint árfolyama enyhe erősödést mutatott a mai bejelentés nyomán. A kurzus alakulása – melytől dezinflációs hatást várhattunk az egy éve elkezdett szigorítási ciklus eredményeként – az elmúlt időszakban elsődleges forrása lett az importált többletinflációnak. A szigorítás felértékelődési hatását limitálja, hogy kirívóan magas alapkamat-igazítás mögött valójában egy 50 bázispontos emelés húzódik meg, melyet csütörtökön érvényesít a jegybank. Ez a mérték valamivel magasabb, mint a múlt havi 30 bázispont, de szó sincs extrém emelésről. A hazai deviza valódi felértékelődését ennek megfelelően más tényezőktől, a geopolitikai kockázatok, illetve az uniós konfliktusok enyhülésétől várhatjuk. A számottevően módosított inflációs előrejelzések és a mai döntés a kamatpályát is jelentősen felfelé tolják. Ennek megfelelően mind a rövid-, mind a hosszúoldali hozamok masszív emelkedésnek néznek elébe. (forrás: Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
