Egyhangúlag határozott a monetáris tanács a decemberi kamatdöntő ülésen
A döntés értelmében a kamatkondíciók nem változtak. A jegybanki alapkamat 13,0 százalék maradt, és a kamatfolyosó két széle - az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintje - sem módosult.
A tájékoztatás szerint az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza. Hozzátették: a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A jegyzőkönyv szerint a korábban meghirdetett, a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősítő, likviditásszűkítő intézkedések folytatódnak. Hozzátették: a jegybank továbbra is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúlyhoz szükséges devizalikviditási igényt.
A cserearányok növekedésével és az új exportkapacitások kiépülésével érdemben javulhat a külkereskedelmi egyenleg idén - közölték. A jegybank várakozása szerint a fogyasztói árindex az év első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken a belső és külső tényezőknek köszönhetően. A bázishatások és a kereslet csökkenése mellett az energia- és nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt.
Az MNB december végi negyedéves jelentésében 14,5-14,7 százalékra emelte a 2022-re vonatkozó inflációs prognózisát a szeptemberi 13,5-14,5 százalékról a benzin ársapka kivezetése, valamint a magas élelmiszerár-emelkedés hatásai miatt. Az infláció idén 15,0-19,5 százalék lehet, míg a korábbi jelentésben 2023-ra 11,5-14,0 százalékos sávba várták. Az éves fogyasztói árak növekedése 2024-ben térhet vissza a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába - írták a jegyzőkönyvben.
A monetáris tanács szerint a beérkező év végi adatok a gazdaság lassulását vetítik előre, de a tavalyi GDP-növekedés a korábban vártnál kedvezőbben alakult. A GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal nőhetett a jegybank számításai szerint, míg idén 0,5-1,5 százalékos növekedésre számít a jegybank, amely 2024-re 3,5-4,5 százalékra, 2025-re 3,0-4,0 százalékra gyorsulhat. A jegybankárok szerint tartható az idei hiánycél, így az államadósság az év végére a GDP 74 százaléka közelébe csökkenhet.
