Egyre bővül az eladó ingatlanok kínálata az agglomerációban, sokan térnének vissza a fővárosba

Azt mindenki kívülről tudja, hogy melyek azok a hívószavak, melyek az agglomerációba csábítják az ingatlanvásárlókat: tisztább, csendesebb, nyugodtabb, zöldebb környezet, nagyobb élettér ingatlanon belül és kívül, és persze alacsonyabb ingatlanárak. A többi pedig majd lesz valahogy - vélik sokan, majd belevágnak az ingatlanvásárlásba, amit aztán néhány év múlva esetleg megbánnak. 

Ez most különösen jellemző, ugyanis sokan döntöttek úgy néhány éve a covid-járvány időszaka alatt, hogy kiköltöznek a városból. Ezt a lépést bőven meg lehetett indokolni, a helyzet azonban azóta sokat változott. Több ügyféltől is hallani, hogy az agglomerációs családi házzal nem azt kapták, amire számítottak, így egyre többen jönnének vissza Budapestre - mondta Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője.

Ez nagyon világosan látszik azon, hogy egyre nő az agglomerációs települések eladó ingatlanainak száma, bővül a választék - hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ennek eredményeként azt lehet tapasztalni, hogy bár a kínálati árak inkább csak stagnálnak, az értékesítési árak már csökkenést mutatnak, és 15-20 százalékos alku sem számít kirívónak egy-egy tranzakciónál. Kivételt képeznek a „frekventált, de csendes helyen” lévő, jó elosztású, felújított vagy újszerű, energiahatékony házak. Ezek a típusok azonban elenyésző részét képezik a kínálati piacnak - jegyezte meg Nagy Csaba.

Az agglomerációs ingatlankínálat most beindult bővülésének egyik meghatározó oka maga az agglomerációs életforma, mellyel nem minden kiköltöző tudott megbarátkozni. A legnagyobb problémát számukra az ingázás, az autós közlekedés és a tömegközlekedés jelenti. Az ingázás ugyanis a forgalom és a dugók miatt egyre fárasztóbb és egyre több időt vesz igénybe, ráadásul a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak miatt egyre költségesebb is.

A helyzet pedig csak romlik, hiszen egyre többen költöznek ki a Budapest környéki településekre, miközben az úthálózat egyáltalán nem igazodik a megnövekedett igényekhez. Ráadásul január 1-jétől fizetőssé váltak az M0-ás autópálya eddig ingyenes szakaszai is, mely sokakat a környező, alsóbbrendű utakra terel, ez pedig az érintett településeken és környékükön az eddigieknél is súlyosabb dugókat okoz - hívta fel a figyelmet Nagy Csaba.

Az M0-ás fizetőssé válásának hatása most elsősorban a déli-keleti agglomerációt érinti, de a helyzet északnyugaton sem jobb, hiszen például Pilisvörösvárról vagy Csobánkáról bejutni Budapestre reggelente minimum egy órájába kerül az ingázónak - jegyezte meg a szakértő.

Természetesen az autóval közlekedők egy része megtehetné, hogy átvált tömegközlekedésre, mely egy olcsóbb megoldás, ugyanakkor még ha rendelkezésre is áll egy adott település esetében a megfelelő helyközi járat, egyre gyakoribbak a késések akár a MÁV-ról, HÉV-ről, vagy a Volánbuszról van szó, mely által tervezhetetlenné válik a közlekedés.

A problémát pedig csak fokozza, amikor a gyerekeket - hiszen általában családokról van szó - is el kell vinni iskolába, óvodába, edzésre stb. Az adott agglomerációs településen ugyanis nem feltétlenül adottak a megfelelő oktatási intézmények, így a szülők sokszor kénytelenek távolabb, akár Budapestre hordani a gyerekeiket napi rendszerességgel.

Jellemző probléma, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák kapacitásai nem követték a települések növekvő népességszámát, de egyébként is sokszor vannak olyan speciális igényeik a családoknak, melyek nem teszik megfelelő választássá számukra a helyben elérhető intézményt.

Egy másik probléma a kiskereskedelmi kínálat szűkössége, illetve szűkülése. Egy jól látható, statisztikai adatok által is megerősített folyamat ugyanis a kiskereskedelmi egységek számának drasztikus csökkenése, mely elsősorban a kisebb boltokat érinti, többek között a kisebb településeken. 

Márpedig a vásárlás sokak számára nem feltétlenül merül ki annyiban, hogy egy autóval megközelíthető, távolabbi bevásárlóközpontba - amiből azért bőven akad az agglomerációban - elmennek heti egyszer, hanem olykor kisebb vásárlásokat a helyi boltokban intéznének. Mert épp gyorsan szükség van valamire. Ugyanakkor az agglomerációs települések jó részén ez nem megoldható autózás nélkül, arról nem beszélve, hogy ha van is kisebb üzlet, az jóval drágább, mint a nagy kereskedelmi láncok.

Utóbbi persze összefügg a bezárásokkal, hiszen a kiskereskedőknek olyan mértékben emelkedtek a költségei az elmúlt években, mely sokak számára már nem vállalható. A költségek kigazdálkodásához pedig magasan kell tartaniuk az áraikat. Mindenesetre a folyamat nem kedvező az agglomerációban élők számára, hiszen azt jelenti, hogy a kiskereskedelem is egy-egy frekventált helyszínre összpontosul, melyet az agglomerációs településeken élők csak autóval tudnak elérni.

Nincs ez másként az egészségügyi ellátással sem: nem minden településen érhető el a háziorvos néhány perces sétával, vagy némi tömegközlekedéssel, mint Budapesten, és ugyanez érvényes a szakrendelőkre is. További problémát jelent a közműellátottság: a csatorna, a víz, az áram. Kifejezetten tehetős agglomerációs településeket is rendszeresen sújt a vízhiány, és ez nem csak a nyugati részeket érinti.

Mindez az ingatlanpiac számára is jelentős probléma, hiszen egyes települések esetében érezhetően visszafogja az érdeklődést a lehetséges vízhiánytól való félelem - hívta fel a figyelmet Nagy Csaba.

Végül a szakértő azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint az agglomerációs élet nehézségeit a budapesti társasházi lakásokból kiköltözők nem teljesen mérik fel. Mint fogalmazott: “csak vágynak valamire”, de még az is sokszor meglepi őket, hogy a kert és a ház fenntartása időt és pénzt emészt fel, és az is, hogy mennyivel magasabbak a költségei egy családi ház fenntartásának, felújításának, mint egy társasházi lakásénak.

Emellett pedig sok esetben az sem feltétlenül érvényes, hogy egy agglomerációs környék csendes lenne, mert bizonyos részeken egyrészt komoly autós forgalom bonyolódik, de ott vannak a karbantartási tevékenységgel járó zajok - mint a fűnyírás, flex -, vagy akár az állandó kutyaugatás, ami sokakat idegesít - tette még hozzá Nagy Csaba.

Mindenesetre az említett tényezők is közrejátszanak abban, hogy a valós tranzakciós árak - egy-egy komolyabb alku után - az agglomerációban elkezdtek közelíteni az úgymond reális, indokolt árhoz a budapesti ingatlanárakkal összehasonlítva - vélekedett. Elmúlt ugyanis az az időszak, amikor a főváros-közeli településeken szinte azonosak voltak az ingatlanárak a szélső kerületekével. A kínálati árakban talán ez még nem annyira látszik, az eladási árakban azonban sokkal inkább - tette hozzá Nagy Csaba.