Egyre elterjedtebb, de még mindig sok a tévhit a munkaerő-kölcsönzés körül
Népszerű téma
A vizsgált 12 hónapos időszakban a magyar közösségi térben kb. 14 ezer alkalommal kapott említést a munkaerő-kölcsönzés, és a téma piaci trendekkel, toplistákkal, foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatos tartalmakban merült fel leggyakrabban. Az Ipsos és a Neticle közösségi internetes tartalomelemzése ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a munkaerőkölcsönzés megosztó téma, esetenként negatív érzelmek köthetők hozzá. A Prohuman egyike azon kevés szolgáltatóknak, akik pozitív véleményárfolyammal kerültek ki a vizsgálatból.
A kutatóvállalat átfogó, többfázisú U&A (Usage & Attitude) piacvizsgálatának második szakaszában 3000 főt kérdezett meg a magyar munkakorú lakosság körében a munkával kapcsolatos attitűdjéről, elégedettségéről és piaci ismereteiről. Az országos minta az alapvető demográfiai jellemzők, így nem, kor, régió, iskolai végzettség szerint reprezentálja a célcsoportot. A tanulmány szerint a válaszadók egyötödének van személyes munkaerő-kölcsönzési tapasztalata, kétötöde pedig csak hallott erről a foglalkoztatási formáról.
Tévhitek és félelmek
A munkaerő-kölcsönzés terén személyes tapasztalattal rendelkező munkavállalók negyede (26%) ajánlaná ezt a foglalkoztatási formát ismerőseinek. A szolgáltatással szemben élesen él az a tévhit, hogy kevesebb fizetéssel, magas jutalékokkal, és általában nagy kiszolgáltatottsággal jár együtt.
„A kölcsönzés mint foglalkoztatási forma már régóta a munkaerőpiac része, néhány kérdésben mégis tetten érhető a tájékozatlanság. Ez a megoldás is törvényi szabályozás alá esik, így a kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyi fizetés és szabadság jár, mint ugyanolyan beosztású, főállású kollégájának. A munkaerőkölcsönző nem von le jutalékot, viszont sok adminisztratív terhet levesz a válláról” – mondja Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője.
A szellemi munkát végzők elégedettebbek
Az Ipsos piacvizsgálatának egyik további fontos eredménye, hogy a magyar munkavállalók jellemzően pozitív munkahelyi tapasztalatokról számoltak be, tízből heten elégedettek munkájukkal. Ennél jelentősen jobb arány a szellemi foglalkozásúak körében mérhető (76%).
A legnagyobb elégedettségre a munkahelyek vélt stabilitása, biztonsága, másodsorban a letisztult munkafolyamatok, illetve a munkahelyi légkör ad okot. A skála másik végén a fizetéssel és juttatásokkal kapcsolatos kritikákat is megelőzi a home office lehetőségének hiánya. A fizikai munkát végzők körében ennek jól érthető akadályai vannak, ugyanakkor a szellemi, fehérgalléros munkavállalók is erős kritikával illették a hazai munkaadókat az otthon tölthető munkanapok lehetőségével kapcsolatban.
A munka nem csak szükséges rossz
A magyar munkavállaló számára kiemelt fontosságú a jól végzett munka érzése (87%-os egyetértés) és az értékteremtés (73%). Másrészről alapvető, hogy a munka és a magánélet között különbséget tudjon tenni, külön tudja választani és megtalálja az egészséges egyensúlyt (85%). A hazai munkaképes lakosság csupán negyedének él a fejében a munkavégzés úgy, mint a szükséges rossz.
A vendégmunka-jelenség egyelőre kevésbé elfogadott
A vendégmunka témakörében az Ipsos harmadik kutatási fázisa szolgált érdekes tanulságokkal. Az összesen 437 HR döntéshozó megkérdezésével készült B2B kutatás tanulsága szerint tíz vezetőből kilenc hallott már a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségéről, de személyes tapasztalata már csak a pozitív választ adók tizedének volt. 39% még nem gondolkodott el a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásán, 45% pedig inkább nem élne a lehetőséggel – még ha a HR szolgáltatók kínálják is ezt a megoldást.
További kihívások a HR területén
A személyzeti és munkaügyi döntésekért felelős vezetők álláspontja szerint jelenleg a jó munkaerő megtalálása az első számú kihívás (87%-os egyetértés), különösen a hiányszakmákban nehéz betölteni az üresedést, illetve pótolni a távozókat. A munkaerő megtartása szintén nagy energiákat emészt fel (84% említés) a szakmában. A megszerzés és megtartás nehézségei mögött főként az áll, hogy nehéz megfelelni a bérezési elvárásoknak, illetve ebben az időszakban nagy kihívás a munkavállalói motiváció fenntartása. A magyar piac HR szolgáltatóival szemben a versenyképes szolgáltatási díjak mellett a gyorsaság a legfőbb elvárás.
„Piacvezető HR szolgáltatóként komplex, személyre szabott megoldásokat szállítunk a partnereinknek: a toborzástól a kiválasztáson keresztül a bérszámfejtésig minden folyamatot lefedünk, mindezt költséghatékonyabban, mintha az ügyfél házon belül intézné ezeket. A sok éves tapasztalatra, a több ezer munkavállalónk folyamatos visszajelzésére, illetve a kutatásokra alapozott piacismeret birtokában képesek vagyunk minden, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel kapcsolatos igényt kielégíteni” – tette hozzá Juhász Csongor.
