Egyre feszültebb a viszony Párizs és London között

A francia kormány azután mondta le a brit fél meghívását, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este azt javasolta a Twitteren közzétett levelében Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy a két ország mielőbb kössön megállapodást a La Manche csatornán átkelő migránsok visszafogadásáról. A brit kormányfő szerint ez lehetne a legfontosabb lépés az embercsempészbandák üzleti modelljének tönkretételéhez. A javaslat előzménye az, hogy szerdán legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkel a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.
    
Franciaország a levél tartalmán túl azt is kifogásolja, hogy a brit miniszterelnök közzétette azt. "Meg vagyok lepődve a módszereken, amikor azok nem komolyak" - mondta pénteken Emmanuel Macron francia államfő római látogatásán. "Vezetők között nem szokás nyilvános Twitter-üzenetekben és levelekben ilyen témákról eszmét cserélni, mi nem leleplezők vagyunk" - fogalmazott.
    
Gérald Darmanin belügyminiszter brit kollegájának, Priti Patelnek küldött üzenetében úgy vélte, hogy amennyiben a javaslat csalódást okoz, annak közzététele "még annál is rosszabb". Erre hivatkozva mondta le a tárcavezető meghívását a vasárnapi calais-i egyeztetésre. Mindezek ellenére London azt kérte Párizstól, hogy gondolja át a lépést, és hívja meg ismét a brit tárcavezetőt a találkozóra, ahova eddig a francia, a belga, a német és a holland belügyminiszter, valamint az Európai Bizottság képviselője hivatalos. "Elég volt a kettős beszédből és abból, hogy a problémákat folyamatosan mással akarják megoldatni" - fogalmazott pénteken Gabriel Attal francia kormányszóvivő a BFM hírtelevízióban. "Felmerül a kérdés, hogy Boris Johnson nem sajnálja-e, hogy kilépett az Európai Unióból. Amint felmerül ugyanis egy probléma, úgy gondolja, hogy azt Európának kell kezelnie" - tette hozzá.  
     
Arra a kérdésre, hogy a francia kormánynak szándékában áll-e felmondania a Nagy-Britanniába átjutni próbáló migránsok kezelését hivatott Le Touquet-megállapodást, amelyet 2004-ben kötött a brit kormánnyal, a kormányszóvivő elmondta: "sem a geopolitikát, sem a geopolitikai egyensúlyokat, sem a migránsoknak azt a vágyát, hogy Nagy-Britanniába jussanak, nem lehet megváltoztatni".
    
Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében évente több millió euróval támogatja a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését.
    
2018 óta a szerdai volt a legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérlet. A hajótörést megelőzően idén eddig három holttestet találtak a francia hatóságok, és négy embert nyilvánítottak eltűntnek. 2020-ban hat holttestre bukkantak, és négy ember tűnt el, míg 2019-ben négyen vesztették életüket az átkelési kísérletekben. Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális migráns próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at felvett hajójára a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában 22 ezren sikeresen keltek át a brit partokra.
    
A határőrizeti kérdésen túl más, a Brexithez kapcsolódó másik probléma is elmérgesítette a két ország közötti viszonyt: a halászati vita.
    
Francia halászok pénteken ismét kikötőket és a La Manche-csatorna alagútjához bevezető kapukat torlaszoltak el a halászati engedélyek körüli vita miatt. Saint-Malo, Ouistreham és Calais kikötőjében több tucatnyi francia halászhajó akadályozza a brit hajók kikötését.     
    
Helyszíni tudósítások szerint május óta ez volt az első alkalom, hogy a halászok "akciónapot" szerveztek. Májusban Jersey ellen szerveztek blokádot. Jersey önkormányzata ugyanis - az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására (TCA) hivatkozva - új halászati engedélyezési rendszert vezetett be, amelynek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A vita tárgya jelenleg a britek és a franciák között az, hogy milyen jellegű igazolásokat kell bemutatni, illetve hányat.  Francia források szerint Jersey önkormányzata eddig csaknem 220 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak. A francia kormány, amely valamelyest csökkentette a követeléseit, még legalább 150 engedélyt kér.
    
A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel rendelkező, 108 ezer lakosú Jersey egyébként nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.