Egzisztenciális kérdés: ennyi pénzünk marad hó végén
Az elmúlt években tapasztalt jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek miatti frusztráció, valamint az infláció kiugró mértéke jelentősen növelte a társadalmi szakadékot. A Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance - IPF) megbízásából készült, 9 Provident országra kiterjedő reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság csaknem fele (47,7 százalék) legfeljebb jövedelme 20 százalékát tudja félretenni hónap végén. A helyzet különösen aggasztó azok esetében, akik teljesen megtakarításképtelenek: jelenleg a válaszadók 27,1 százaléka fizetéstől fizetésig él és egyáltalán nem tud félretenni.
Ez az arány folyamatosan emelkedik: 2022-ben még „csak” 21,1 százalék volt, 2023-ban és 2024-ben ez már meghaladta a 25 százalékot, idén pedig elérte a 27,1 százalékot a megtakarítani képtelenek aránya. Nemzetközi összevetésben is látványosak a különbségek: míg a Provident más európai piacain – Lengyelországban, Csehországban és Romániában – átlagosan 18,6 százalék nem képes megtakarítani, a négy ország közül nálunk a legrosszabb a helyzet.
Nők és idősebbek nehezebb helyzetben
Nemi különbségek is megmutatkoznak az adatokban, a nők 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tud félretenni, míg a férfiak körében ez az arány 20 százalék. A férfiak minden vizsgált kategóriában jobban állnak megtakarítási képességek terén, ami mögött valószínűleg a továbbra is fennálló munkaerőpiaci egyenlőtlenségek húzódnak meg. A 18–34 éves korosztály 36 százaléka a bevételeinek több mint 20 százalékát el tudja tenni, ugyanakkor 15 százalékuk egyáltalán nem képes erre. Ezzel szemben a középkorúak (35–54 évesek) fele kevesebb mint 20 százalékos arányban képes megtakarításra, ráadásul negyedüknek egyáltalán nem marad pénze a hónap végére. Az 55 év felettiek közel 40 százaléka pedig semennyit sem tud félretenni.
Az adatok mögött jól kirajzolódnak a társadalmi különbségek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban sorolhatók a nem-megtakarítók közé. Bár a falvakhoz annyit érdemes hozzáfűzni, hogy míg az ottani lakosok 34,3 százaléka egyáltalán nem tud félretenni, addig a fővárosiak 22 százaléka szintén képtelen erre.
Rendszeres megtakarítás kellene, de nem mindig sikerül
A lakosság megtakarítási gyakoriságában is nagy eltéréseket láthatunk. A legnagyobb arányt (32,4 százalék) azok képviselik, akik ugyan nem tudtak minden hónapban vagy a legtöbb hónapban pénzt félretenni, de alkalmanként, amikor lehetőségük adódott rá, mégis sikerült megtakarítaniuk. Ez arra utal, hogy bár az anyagi helyzetük nem mindig tette lehetővé a rendszeres megtakarítást, időről időre próbálták javítani pénzügyi helyzetüket.
A lakosság 29,2 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem tett félre pénzt. Az ő helyzetük rávilágít a változó gazdasági környezet kihívásaira és a folyamatosan emelkedő kiadások miatt ellehetetlenült megtakarítási képességre. Ez a csoport különösen sebezhető, hiszen egy váratlan kiadás esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak, nem tudják fedezni azokat az üres bankszámláról.
A válaszadók 20,8 százaléka minden hónapban vagy a legtöbb hónapban próbált spórolni, de ennek összege nem volt fix – tehát a megtakarításuk nem volt tudatos, inkább alkalmi. A legkisebb csoportot képezték (12,6 százalék) azok, akik minden hónapban vagy a legtöbb hónapban egy előre meghatározott összeget tettek félre, ami optimális lenne a vagyoni stabilitás eléréséhez.
A pénzügyi vésztartalék nem luxus
A lakosság jelentős része súlyosan kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, ha hirtelen elveszítené fő jövedelem forrását. A kutatás szerint a válaszadók csupán 12,2 százaléka érzi úgy, hogy több mint egy éven keresztül képes lenne fedezni kiadásait megtakarításaiból, 6,2 százalékuk úgy véli, egy teljes évig kitartana az anyagi tartaléka, de e két csoport együtt sem éri el a megkérdezettek egyötödét.
A megtakarítások stabilitása sokkal szűkebb körben érzékelhető: 4,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy kilenc hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik, míg 12,3 százalékuknál ez az időtartam hat hónapra tehető. Három hónapnyi alapkiadásnak megfelelő összeg megtakarítását a válaszadók 15,5 százaléka tart elképzelhetőnek. A legtöbben – 22,7 százalék – azonban úgy vélik, hogy tartalékaik kevesebb, mint három hónapig tartanának ki, ha hirtelen elveszítenék munkájukat.
A legaggasztóbb azonban, hogy a megkérdezettek 21,3 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással vagy bármilyen pénzügyi tartalékkal. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik ember gyakorlatilag azonnal pénzzavarba kerülne egy váratlan jövedelemkiesés esetén – például munkahely elvesztése, betegség vagy családi válság következtében.
Ha a megtakarítással nem rendelkezőket összeadjuk azokkal, akiknek a tartaléka kevesebb mint három hónapra elegendő, világossá válik, hogy a lakosság közel fele (44 százalék) pénzügyileg rendkívül sérülékeny. Minden háztartásnak célszerű lenne egyébként legalább 3–6 hónapnyi megélhetési költséget félretenni, hogy egy váratlan helyzet ne borítsa fel teljesen az anyagi egyensúlyt. Akinek nincs ilyen tartaléka, az sajnos nemcsak anyagilag, hanem pszichésen is folyamatos bizonytalanságban él: kiszolgáltatott a gazdasági környezet változásainak, a munkaerőpiaci hullámzásoknak vagy akár egy váratlan háztartási kiadásnak is.
A felmérés rámutatott, a magyar lakosság csaknem fele nem rendelkezik ezzel a biztonsági hálóval. Ennek hátterében egyrészt az alacsony jövedelmek és a magas megélhetési költségek állnak, ugyanakkor sok esetben a pénzügyi tudatosság és tervezés hiánya is hozzájárul ehhez.
