Ekkora nyugdíjemelésre lehet szükség az elszálló infláció miatt

A Bankmonitor számításai szerint már júniusban indokolt lett volna egy 4,6%-os emelés annak érdekében, hogy a nyugdíjak – a törvényi előírásoknak megfelelően – megőrizzék a reálértéküket. Az egy hónappal frissebb inflációs adatok ismeretében ez a szám már 4,7%-ra tehető. Ennek ellenére a kormány egyelőre még nem hajtott végre évközi emelést, és álláspontjuk szerint nem is egyértelmű, hogy lesz-e rá szükség.

Idén egyelőre alig 15%-os nyugdíjemelés érkezett

A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: minden év januárjában a költségvetésben tervezett fogyasztói áremelkedéssel megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Idén ennek szellemében 15% emelést kaptak a nyugdíjasok, hiszen a kormány úgy kalkulált, hogy 2023-ban várhatóan 15% lesz az éves átlagos infláció.

A nyugdíjtörvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a kormány alulbecsülné az inflációt – amint az az utóbbi években rendszeresen előfordult. Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

Ilyen kiegészítő nyugdíjkorrekciót 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is kaptak az idősek, sőt, az utóbbi 2 évben a törvény előírásától pozitív irányba eltért a kormány, és részben már nyáron kifizette a szükséges emelést. Ezzel szemben idén már nem látszik valószínűnek, hogy hasonló nyári nyugdíjkorrekció érkezzen, holott az indokoltsága továbbra is vitathatatlan.

Tényleg elmaradhat az idei nyugdíjkorrekció?

Jelenlegi tudásunk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, akkor milyen mértékben. A legutóbbi kormányinfón elhangzottak alapján a kormány egyelőre elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyors letörés eredményeképpen végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15%-ot.

Ez annak fényében különösen optimista várakozás, hogy az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7% volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1%. Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlagaik 15%-ra térjenek vissza, bár ehhez rendkívül erős letörést kell látnunk a második félévben. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, milyen szintre kellene beállnia a két inflációs mutatónak ahhoz, hogy megvalósuljon a 15%-os cél, ezáltal hivatalosan elegendőnek bizonyuljon a januári 15%-os nyugdíjemelés.

Látható, hogy az első 6 havi inflációs tényadatok lassan csökkenő pályát jártak be: az általános infláció 25,7%-ról 20,1%-ra mérséklődött, míg a nyugdíjas infláció év elején 27,4%-ról indult, de még júniusban is elérte a 21,2%-ot.

Ilyen körülmények között igen nehéz elképzelni, hogy az éves átlagaik megálljanak 15%-nál: ehhez az kellene, hogy a második félévben (azaz mostantól!) az általános infláció 6,4 százalékos átlagot produkáljon, a nyugdíjas infláció pedig még alacsonyabb, kereken 5 százalékos átlagot mutasson júliustól decemberig.

Ismeretes, hogy a kormány mostani várakozásai szerint december előtt 1-1,5 hónappal (azaz október-november körül) érhetjük el az egyszámjegyű inflációt. Ez indirekt módon azt is jelenti, hogy még szeptemberben is 10% fölött lesz az áremelkedés. Ha beigazolódik a kormány ezen prognózisa, az 15%-nál biztosan sokkal magasabb éves inflációt vetít előre.

Mennyi emelésre számíthatnak az idősek?

Valójában már most is borítékolható, hogy a januári 15%-os nyugdíjemelés mértékét mindkét inflációs mutató jócskán meg fogja haladni. A Magyar Nemzeti Bank júniusban publikált idei előrejelzése 16,5-18,5%, de a megkérdezett piaci elemzők még ennél is fájdalmasabb, 18-19% közti értékre számítanak. Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjas infláció az első félév minden hónapjában jelentősen meghaladta az általános inflációt, így az egész éves átlaga is könnyedén magasabb lehet majd.

Ha feltételezzük, hogy idén a két vizsgálandó infláció közül reálisan legalább az egyik 18% is lehet, akkor novemberben a nyugdíjtörvény értelmében minimum 3%-os nyugdíjkorrekciónak kell érkeznie. Ez a mostani átlagnyugdíjra, 210 ezer forintra vetítve kb. 6 300 forint havi nyugdíjemelést eredményezne, melyet januárig visszamenőleg kaphatnak meg a nyugdíjasok.

Eszerint novemberben az átlagnyugdíj megemelkedhet kb. 216 ezer forintra, valamint az idősek egy összegben kézhez kaphatják a januártól októberig eltelt 10 hónapra (plusz a 13. havi nyugdíjra) járó emelést is: ez az átlagnyugdíj szintjén kb. 69 ezer forint egyszeri kifizetést jelentene.

A visszamenőleges emelésre az öregségi nyugdíjasok (kb. 2 millió fő) és az úgynevezett „nyugdíjszerű ellátásokban” részesülők (kb. félmillió fő) is jogosultak. Ők együttesen kb. havi 465 milliárd forint ellátást kapnak az államtól, tehát egy 3%-os nyugdíjkorrekció nagyságrendileg havi 14 milliárd forint plusz ráfordítást igényel.