Elfogadták a jogszabályt! Kerítésadó jön, minden méter kerítés után
Balatonfőkajár ezzel a lehetőséggel élve 2025-től bevezette a kerítésadót, míg Zsombón már jelenleg is működik a magas építmények után fizetendő adó.
Hol, mely településeken kell tartani ilyen típusú adók bevezetésétől?
A helyi adókról szóló törvény 2015-ös módosítása új mozgásteret adott az önkormányzatoknak: lehetővé tette számukra, hogy saját, helyi sajátosságokra szabott adónemeket állapítsanak meg, amennyiben azok nem ütköznek országos jogszabályba és nem fednek le központilag adóztatott területeket.
Ennek eredményeként újszerű helyi adók születtek, mint például a kerítésadó vagy a magas építmények után fizetendő adó.
Balatonfőkajár önkormányzata 2025. január 1-jétől bevezette a kerítésadót, amely szerint minden épített, nem élő növényzetből álló kerítés után évente 1000 forint adót kell fizetni folyóméterenként. A döntést különösebb vita nélkül fogadták el, amiben szerepet játszhatott az is, hogy a helyi adókból befolyó bevétel teljes egészében a település költségvetését gyarapítja.
Az így befolyó összegeket az önkormányzat saját feladatainak finanszírozására fordíthatja – legyen szó közszolgáltatások működtetéséről, karbantartásról vagy fejlesztésekről. A bevételek felhasználásáról a képviselő-testületnek évente tájékoztatnia kell a lakosságot a költségvetési beszámoló keretében.
Kinek kell fizetni a kerítésadót? Közös kerítés esetén ki fizeti az adót?
Külön érdekességet jelent a közös kerítések adóztatása. A balatonfőkajári rendelet kimondja, hogy minden ingatlanon található épített kerítés adóköteles, beleértve az utcafronti, oldalsó és hátsó határolókat is. A közös határkerítések esetében a szomszédjogi szabályok érvényesek a használat és fenntartás vonatkozásában, ugyanakkor az adózási kötelezettség minden tulajdonost külön érint – mindenkinek a saját telekrészéhez tartozó határhossz után kell fizetnie.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha két szomszéd között 10 méter hosszú közös kerítés áll, akkor mindkét félnek meg kell fizetnie a 10 000 forintos éves adót, mivel az adott kerítés mindkét ingatlan adóalapját képezi.
Zsombón ezzel szemben más típusú települési adót alkalmaznak: itt a magas építmények adóját vezették be. Ez fix éves összegű, és az építmény magassága határozza meg az adó mértékét. Egy 30 méteres létesítmény után körülbelül 1,25 millió forintot, míg egy 80 méternél magasabb építmény esetén 2,75 millió forintot kell évente fizetni.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez az adónem nem érinti a lakóházakat. A zsombói szabályozás kizárólag azokra a különálló ipari vagy infrastrukturális építményekre vonatkozik, amelyek jelentősen kiemelkednek környezetükből – például mobilátjátszó tornyokra, illetve rádió- és televízióadók antennarendszereire.
