Elfogadhatatlannak tartja az 1000 forintos órabért a diákmunkások többsége
A diákmunkavállalás mögötti motivációk, az azzal kapcsolatos elvárások és a külföldi munkavállalási preferenciák voltak a főbb mozgatórugói annak az online kutatásnak, amit több száz, 16 és 24 év közötti, aktív jogviszonnyal rendelkező tanuló töltött ki a nyári szünetet megelőző egy hónapban.
Orbán Balázs, a felmérést végző Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, több mint 25 éve szervezik a Műegyetemi Állásbörzét, ezalatt az idő alatt megismerték a hallgatói szokásokat, kiállítóik igényeit és a partnereiket.
„Ebben a kutatásban arra fektettük a hangsúlyt, hogy a hallgatók milyen módon élnek keresetkiegészítéssel, milyen elvárással rendelkeznek, és hogy milyen információkeresési szokásaik vannak. A nyári munka mellett külön kitértünk a külföldi és önkéntes munkavállalásra. A kutatás a várt eredményeken fölül, több érdekes ténnyel is szolgált” – fogalmazott.
Fontos a fiataloknak, hogy maradjon szabadságuk is a nyáron
A MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből kiderült, a megkérdezettek 89,8% korábban is vállalt már diákmunkát, többségük évközben is. A diákmunka-vállalás legfőbb motivációja a pénzkereseti lehetőség (5-ös skálán 4,6), melyet a jövőépítési célok követnek, mint például a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás.
Barabás Zoltán, a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet elnöke, az eredményeket sorolva kifejtette, hogy a többség a lakóhelyéhez nagyon közel eső helyen szeretne munkát vállalni, a lakóhelytől ingázással sem megközelíthető munkát csak akkor vállalnának a fiatalok a munkáltató biztosít szállást is.
„A megkérdezett fiatalok valamivel több mint fele részmunkaidős munkát vállalna szívesen a nyáron, de a heti 10 órás munkakört vagy annál kevesebbet alig két százalékuk preferálja. Kétharmaduk felelt úgy, háromtól nyolc hétig terjedő munkavállalásban gondolkodik, tehát megállapítható, a fiataloknak fontos, hogy legyen kis szabadságuk is a nyáron” – értékelt.
Érdekességként említette, hogy akik nem vállalnak diákmunkát, leginkább szintén azzal indokolták döntésüket, hogy pihenni szeretnének, de az okok között szerepelt az is, hogy már rendelkeznek főállással, kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, vagy egyéb elfoglaltságuk van, legyen az nyelvvizsga-felkészülés vagy egy kutatásban való részvétel.
A takarítás a legkevésbé preferált munkatípus
A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezett fiatalok körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.
„A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni (75,8%), mely a minta jellegéből – zömében felsőoktatásban tanulók – is adódhat. A szórakoztatóipar is népszerű, így a fesztiválok és a hostesskedés. A fizikai jellegű munkák kevésbe jellemzőek a megkérdezettek körében, a legkevésbé preferált munkatípus a takarítás, amit a gyári munka és a fűnyírás követ” – közölte Barabás Zoltán.
A válaszadó fiatalok mindössze kis része az (23,4%), aki csak hivatalosan bejelentett munkát vállalna. A többségnek (48,8%) a részben bejelentés sem elvárás. Orbán Balázs elmondta, a fekete munka elfogadottsága némi aggodalomra ad okot, ugyanis hiába is ígérnek adott esetben magasabb fizetést a diákoknak a munkaadók, jogilag nincsenek védve és a helyzet áldozataivá válhatnak. A Műegyetemi Iskolaszövetkezet ezzel ellentétben mindig kitűnő adózási feltételek mellett, kreatív, megnyugtató megoldást nyújt minden fél számára.
A nyári diákmunka során megszerzett jövedelmet, vagy annak egy részét, a válaszadó fiatalok 45,1% szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. Legnépszerűbb konkrét cél a lakhatási támogatás (48%). Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.
Kevés az önkéntes, külföldre inkább mennének a diákok
Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.
„Az önkéntes munkavállalás legfontosabb motivációja a kapcsolatszerzési lehetőség (3,79), a büszkeség (3,74) illetve a tapasztalatszerzési lehetőség (3,59), és a munka menősége (3,56). Tehát a diákmunkához hasonlóan itt is megjelennek a jövőépítési célok, de nem kizárólagos motivátorként. A szülői késztetés – hasonlóan a diákmunkához – egyáltalán nem játszik szerepet ebben a döntésben” – magyarázta a Műegyetemi Állásbörzét szervező cég ügyvezető igazgatója.
Orbán Balázs a külföldi munkavállalási preferenciákkal kapcsolatban nyilatkozta, a kutatásban résztvevő fiatalok közel 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.
A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező.
