Elfogadták a 2026-os költségvetést Izraelben

A kneszet plénuma elfogadta a 2026-os, Izrael történetének legnagyobb, 799 milliárd sékeles (mintegy 70 ezer milliárd forintos) állami költségvetését. Az ultraortodox pártok korábban nem támogatták a büdzsé megszavazását, mert nem született meg a katonai felmentésüket garantáló törvény, de végül igennel voksoltak. Ha március végéig nem fogadták volna el a büdzsét, akkor a törvények szerint automatikusan választásokat írtak volna ki Izraelben.

Közvetlenül a végső szavazás előtt a kormánykoalíció váratlanul módosító indítványokat nyújtott be, amelyek révén az addigiakon felül 790 millió sékelt (csaknem 80 milliárd forintot) jesivákhoz és ultraortodox intézményekhez irányítottak - olyan pénzeket, amelyeket a főügyész korábban befagyasztott a katonai szolgálat alóli kibújás miatt.

"A katonák a Litáni folyónál harcolnak, a kormány pedig fosztogat" - nyilatkozta Naftali Bennet volt miniszterelnök.

"Ez a legnagyobb lopás az ország történetében. Hatmilliárd sékel koalíciós pénzt osztanak szét korrupcióra és kibúvásra a katonaság alól. Több mint 150 ezer óvóhelyet lehetne ebből építeni" - mondta Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék vezére, aki szerint a büdzsé súlyosan torz prioritásokat tükröz, mert csökkentették a közlekedésbiztonság, az óvodai nevelés, az osztályterem-építés és a holokauszttúlélők támogatásának forrásait, miközben nőnek a politikai kifizetések.

A költségvetést, majd egy órával később a kapcsolódó törvénycsomagot végül 62 igen és 55 nem szavazattal fogadták el, is. "Ez a költségvetés jó híreket hoz Izraelnek a biztonság, a jólét, az oktatás és az egészségügy terén"- üdvözölte az eredményt a kormánykoalíció vezetője, Ofir Kac.

A vita során Becalel Szmotrics pénzügyminiszter azt mondta, hogy Izrael gazdasága erős, a sékel stabil, a tőzsde emelkedik, a high-tech befektetések rekordokat döntenek, a munkanélküliség alacsony, az infláció csökken. Szerinte a költségvetés célja, hogy "győzelemre vigye Izraelt" és megerősítse geopolitikai helyzetét.

A Berl Katznelson alapítványnak a 2023-2026 közötti állami költségvetésekről készített új elemzése aggasztó tényekre hívta fel a figyelmet. Az elemzés arra figyelmeztet, hogy a politikai érdekek előtérbe kerülnek a gazdasági növekedés és a közszolgáltatások rovására, ugyanis miközben az állami költségvetés is nő, a politikai-ágazati részesedés, amely politikai érdekek mentén csak egyes társadalmi csoportoknak kedvez, közel kétszer olyan gyorsan bővül.