Elkezdődött a munka az MNB megújult székházában

A jegybank az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében emlékeztetett: az MNB 2021 októberében kezdte meg 1905 óta üzemelő székházának teljes rekonstrukcióját. A munkálatokkal a jegybank az épület egykori pompáját úgy akarta visszaadni és továbbgondolni - írták -, hogy közben az intézmény zöld programjával összhangban korszerű, energiatakarékos irodaépület jöjjön létre, amellyel az MNB a kor kihívásainak megfelelően a karbonlábnyomát is csökkenti.

Az új székház ennek megfelelően egyszerre idézi vissza a múlt századelő műemléki pompáját és felel meg a XXI. század kivívásainak a legmodernebb építészeti és műszaki megoldásaival - tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrákat is üzemeltető épület soha nem esett át komolyabb műszaki felújításon a fennállása óta, csak a mindennapi működéshez szükséges karbantartás, valamint az adott kor igényeinek megfelelő technológiai megoldások beépítése történt meg az épület lehetőségei által behatárolt mértékben.

A folyamatos állapotfenntartó munkálatok ellenére az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje az idő előrehaladtával egyre csökkent, az elektromos energiát, a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak - közölték.

Ismertették: a munkálatok magukban foglalták az épület teljes gépészeti rekonstrukcióját, az elavult technológiák minden elemét eltávolították, beleértve a csővezetékeket és berendezéseket is. Az épületgépészeti rekonstrukció eredménye egy modern, energiahatékony és környezettudatos rendszer, amely hozzájárul az üzemeltetési költségek és a környezeti terhelés csökkentéséhez.

Kitértek arra is, hogy az ESG-irányelvekkel összhangban az épület fenntarthatóságát nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi szempontból is szem előtt tartotta a kivitelező, így "egészséges és inspiráló" belső tereket alakítottak ki, az épület körül pedig 2146 négyzetméter közterületet újítottak fel.

- írták a közleményben.

Megemlítették, hogy a székházon a II. világháborút követően történtek a műemléki értékét súlyosan károsító építészeti beavatkozások. Alpár Ignác eredeti koncepcióját figyelmen kívül hagyva egy plusz födémbeépítéssel kettéosztották az első emeletet, amely így elvesztette belmagasságának felét, és szűk, sötét irodák váltották fel a világos, szellős tereket. Az eredetileg nyitott belső udvart a földszint magaságában befedték, a harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, elnyomva ezzel a belső tér elegáns hangulatát és súlyos károkat okozva a Róth Miksa által készített üvegablakok esztétikájában, amelyek egy részét az új falazatokkal, födémekkel elfedték.

A rekonstrukciónál az utólag beépített födémet teljes egészében elbontották, ezáltal az épület visszanyerte eredeti állapotát, így az első emeletnek ismét hat méter a belmagassága. Az udvar korábbi, földszinti elfedése megszűnt és az épület udvara egy 1320 négyzetméteres üvegkupolát kapott, ennek eredményeként nagy, világos átrium jött létre. A felújítás során megőrizték a ház motívumrendszerét, rekonstruálták a műemléki indás-florális díszekkel ellátott korlátokat, a műemléki csillárokat és az ólmozott üvegtáblákat is - olvasható a közleményben.

A székházban januárban megkezdődött a munka. A jegybank vezető testületei, a Monetáris Tanács és az igazgatóság üléseit, valamint a vezetői értekezletet is a megújult épületben rendezték meg. A Monetáris Tanács január 28-i kamatdöntő ülését több év után ismét a Lámfalussy teremben tartották meg. A jegybanki szakterületek a következő hónapok során fokozatosan költöznek vissza a Szabadság téri épületbe, valamint az MNB által szervezett szakmai rendezvények új otthona is a székház lesz.

A következő hetekben az MNB a sajtó munkatársainak, az építészeti szakma képviselőinek és a nagyközönségnek is szervez majd épületbejárásokat, amelyeken részletesen bemutatják a munkálatok eredményét és a megújult funkcionális tereket - áll a tájékoztatásban.