Ellentétes hatást válthat ki az ingatlanpiacon már idén a városi CSOK eltörlése

A szakértő szerint év végéig sokan fogják igénybe venni a jelenlegi konstrukciók mellett a családtámogatásokat, ugyanakkor a lakáscélú beruházások leállhatnak, mert a befektetők kivárásra játszhatnak. Mint mondta, a problémára az jelenthetne megoldást, ha mihamarabb közzétennék a városi CSOK-ot leváltó új támogatási forma részletszabályait, vagy legalább napvilágot látnának az ezzel kapcsolatos kormányzati elképzelések.

Az építőipari szereplők már hónapokkal ezelőtt jelezték a kormányzat felé: mielőbb változtatni kellene az otthonteremtési támogatásokon annak érdekében, hogy a szegmens visszajöjjön a lejtmenetből.

Juhász Attila, az Új Ház Zrt. igazgatóságának elnöke rámutatott, az építőanyag-kereskedelemben egyharmadával esett vissza az árbevétel idén a tavalyi év hasonló időszakához képest. Még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt három hónapban a tendencia tovább romlott, a szerkezetépítéshez szükséges anyagok árbevétele a felére esett vissza, ami előrevetíti, hogy zuhanórepülésben van az új projektek száma.

Úgy tűnik, a kormány meghallotta a szereplők segélykiáltását és a családtámogatásokat érintő változtatásokról döntött. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön közölte: 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel a babaváró hitelt, ahol a nő 30 év alatti, továbbá bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek rá a várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét pedig 10-ről 11 millióra növelik. Bejelentette azt is, hogy a CSOK falun érvényes szabályait megtartják, és 50 százalékkal megemelik a keretösszegeket, ugyanakkor a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni. A kormány új támogatási rendszert dolgoz ki az 5000 főnél nagyobb településekre.

A befektetők eltolhatják a beruházásokat jövőre

Juhász Attila szerint a városi CSOK megszüntetésének oka az lehet, hogy – a főváros legnagyobb társasház beruházóinak beszállítójaként – tapasztalataik szerint az új építésű ingatlanokat vásárló budapesti vevőkörnek csak a töredéke vette igénybe ezt a támogatást, nem ez volt az igazi motiváció a lakásvásárlások esetében.

„Az Építészeti Törvény társadalmi egyeztetésre bocsájtott tervezetében lévő információk alapján is sejthető volt, hogy a kormány védené a fővárost, a nagyvárosokat és a nagyvárosok agglomerációját a túlzott ingatlanfejlesztésektől, melyben olyan ösztönző és támogató program kidolgozása van tervbe véve, ahol a zöldmezős területfejlesztésekkel szemben előtérbe helyezné a barnamezős beruházásokat, és ezeket inkább a kistelepülések irányába próbálná eltolni. Azzal, hogy az ötezer főnél nagyobb lakosságú településeken már nem lesz elérhető a CSOK, ez a feltételezés megerősítést nyert” – fogalmazott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

A szakértő rámutatott, a most bejelentett módosítások már azelőtt ellentétes hatást válthatnak ki az ingatlanpiacon, hogy életbe lépnének.

Kifejtette, hogy az átmeneti időszakban, tehát 2024. január elsejéig sokan fogják még várakozásaik szerint igénybe venni a jelenlegi feltételek mellett az otthonteremtési támogatásokat, mert nem tudni, mi jön utána. És éppen ebből következik a negatív hatás is, ugyanis ez óvatosságra inti a befektetőket és a fejlesztőket, akik kivárhatnak.

„Azzal, hogy a falusi CSOK támogatási keretét jelentősen megemelik, lesznek olyan, eredetileg idénre tervezett beruházások, amiket tudatosan eltolnak a következő évre a nagyobb támogatás reményében. A támogatás összegének megemelése üdvözlendő, de megítélésünk szerint ahhoz, hogy ne fékezzen be az év második felében még jobban a piac, minél előbb egy tiszta képet kellene adnia a kormányzatnak arról, hogy konkrétan milyen támogatási forma várható a városi CSOK után. Szorgalmazzuk, hogy a részletszabályok a lehető leggyorsabban lássanak napvilágot” – jelentette ki.

Juhász Attila hozzátette, a szakma másik elvárása az lenne, hogy az állam kedvezményes lakáshitellel, zöldhitellel támogassa az ingatlan-beruházásokat, amire korábban már volt példa, a jelenlegi kamatkörnyezet ugyanis jelentősen visszafogja az ingatlanpiac volumenét.

Az Új Ház Zrt. igazgatáságának elnöke szerint önmagában már az is élénkítené az építőipari piacot, ha a kormány legalább az ilyen irányú szándékait közölné a jövő évre vonatkozóan. Érthető, hogy a jelenlegi költségvetési források nem tesznek mindent lehetővé, de amennyiben a jövő évi költségvetés az államilag támogatott lakáscélú hiteleket előnyben részesítené, azt a szakember megítélése szerint nem lesz elég jövőre bejelenteni, hiszen az építőipar technológiai sorrendjéből, és az ebből fakadó tehetetlenségéből adódóan hosszú idő fog eltelni, mire ez újra fel tudja pörgetni a beruházási kedvet.

A lakosságnak azt javasolja, a jelenlegi támogatási formákat érdemes kihasználniuk, amíg azok érvényben vannak. Felhívta rá a figyelmet, hogy az elkövetkező hónapokban néhány építőipari termék esetében a kedvező energiaárak, forint árfolyam, és a forgalom visszaesésből eredő erősödő verseny miatt további szerény mértékű árkorrekció várható, amiből szintén lehet most profitálni, és az építőipari szakemberekre való várakozási idő is nagyjából felére csökkent, mint a tavalyi év hasonló időszakában.