Erőre kaptak a lakásépítések, de a kilábalás még bizonytalan
A KSH adatai szerint 2026 első felében 6278 új lakás épült, 22 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az építési engedélyek száma pedig 29 százalékkal emelkedett. „A lakásépítési adatok kedvezők, de a növekedés alacsony bázisról indult, területileg pedig nem egyenletes. Az országos számok mögött jelentős különbségek húzódnak meg” – mondta Stamler Szabolcs a Mapei Kft. kereskedelmi vezetője.
Budapesten az első félévben átadott új lakások 83 százaléka mindössze négy kerületben épült meg. A vidéki kép sem egységes. Miközben több térségben emelkedett a használatba vett lakások száma, Észak-Magyarországon 34 százalékos, Nyugat-Dunántúlon pedig 14 százalékos visszaesést mért a KSH.
Az első félév biztató, a folytatás stabilitásfüggő
„Az építési engedélyek számának növekedése további élénkülést vetíthet előre, de az engedélyezés még nem beruházás. A folytatás azon múlik, hogy a tervezett fejlesztések milyen arányban és ütemben valósulnak meg. A jelenlegi piaci és geopolitikai bizonytalanságok ugyanakkor fékezhetik a beruházási döntéseket, és újabb kivárási szakaszt hozhatnak a lakásépítési piacon. A következő hónapokban ezért a további növekedés mellett stagnálás vagy kisebb visszarendeződés is elképzelhető" – mondta Stamler Szabolcs.
Jelentős kockázatot jelentenek költségváltozások, amelyeket a geopolitikai konfliktusok elhúzódása vagy további eszkalációja is felerősíthet. Az energia- és olajárak emelkedése növelheti a gyártás, a szállítás és a kivitelezés költségeit. A konkrét következmények jelenleg nem számszerűsíthetők, a bizonytalanság azonban önmagában is óvatosságra intheti a piaci szereplőket.
Emellett a Mapei piaci visszajelzései szerint a lakásvásárlók és a beruházók egy része kivár, amíg nyilvánosságra kerülnek az új kormány otthonteremtési és energiahatékonysági felújítási programokra vonatkozó döntései.
Az uniós források csökkenthetik a bizonytalanság hatásait
A bizonytalanság hatásait részben ellensúlyozhatja az uniós források tényleges megérkezése. Ezek elsősorban az infrastrukturális, állami és önkormányzati beruházásoknak, valamint az energetikai korszerűsítéseknek adhatnak lendületet, ezáltal javíthatják az építőipari vállalkozások rendelésállományát és kapacitáskihasználtságát.
Az új lakások építésére gyakorolt hatás ugyanakkor várhatóan közvetett és késleltetett lesz. Az uniós források önmagukban nem biztosítják a lakásépítési élénkülés fennmaradását, ehhez megfelelő vásárlóerőre, elérhető finanszírozásra és tervezhető beruházási költségekre is szükség van.
„Az első félévi eredmények azt mutatják, hogy a lakásépítési piac képes volt elmozdulni a mélypontról. Bár a kilábalás még törékeny, a Mapei bizakodó: ha stabilabbá válik a finanszírozási és geopolitikai környezet, az élénkülés tartósabbá válhat” – tette hozzá Stamler Szabolcs.
