Szalad a forint, mi lesz ennek a vége?
A dollár már szerdán esete erősödött az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed gazdasági fellendülésre utaló közleményét követően. A Fed a várakozásoknak megfelelően nem változtatott alapkamatot, és rámutatott, hogy a normalizálódás jelei észlelhetőek az amerikai gazdaságban, illetve javulnak a pénzügyi szektor működési feltételei.
A Fed jelentése egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a nemzetközi befektetői hangulatra, a tőzsdei indexek emelkedését és a kockázatvállalási hajlandóság fokozódását váltva ki. A folyamat árfolyamjavító hatást gyakorolt a feltörekvő piaci devizákra és a forintra is. A forint és a zloty a következő árfolyamjavító impulzust a német és francia második negyedévi GDP adatok közzétételétől kapta: mindkét esetben már a fellendülés kezdetéről beszélnek az elemzők.
A javuló európai gazdasági kilátások hatására a dollár árfolyama fordulatot vett és veszített a főbb devizákkal szemben, így az euróval szemben is. Az euró/dollár árfolyam az euró javára történő módosulása általában kedvez a térségbeli devizák, a zloty és a forint árfolyamának. A zloty 4,18 alatti euró árfolyamról 4,11 felettire, a cseh korona 25,80 körüliről 25,75 körülire, a forint 273,50 körüliről 268,50 körülire erősödött. A második negyedévi magyar GDP visszaesés mértéke meghaladta az elemzői várakozások átlagát, a Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők azonban úgy látják, hogy ez már a mélypontot jelenti és - különös tekintettel a német GDP javulására - mérsékelt ütemű normalizálódásra lehet számítani.
Elemzők szerint összességében arra lehet következtetni, hogy a forint visszatérhet a 265-270 forintos sávba. A dollárt 188,43 forinton jegyezték csütörtökön délelőtt 1,4239 dolláros euró árfolyam mellett, szemben a szerda délután négy órai 191,51 forinttal (1,4189). A svájci frank jegyzése 175,14 forint 177,82 forint után, 100 japán jent pedig 196,02 forinton jegyeztek csütörtök délelőtt a szerda délutáni 199,19 forinttal szemben.
