Esik a kriptopiac: 76 000 dollár alá csúszott a Bitcoin a Fed előtt

A kriptovaluta piac számára különösen aggasztó, hogy a 25 bázispontos amerikai kamatemelés valószínűsége már 92% fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a befektetők már nem távoli kockázatként, hanem gyakorlatilag alapforgatókönyvként kezelik a monetáris szigorítást, ami a Bitcoin és a nagyobb altcoinok mellett a kriptoszektorhoz kötődő amerikai részvényeket is nyomás alá helyezte.

76 000 dollár alá esett a Bitcoin

A kriptopiac szeptember 15-én széles körű veszteségeket mutatott, a digitális eszközök teljes piaci kapitalizációja pedig körülbelül 2,6 billió dollárra csökkent. A több mint 2%-os visszaesés azt jelezte, hogy a befektetők a hét két kiemelkedő amerikai eseménye előtt egyre inkább csökkentik kockázatos pozícióikat.

A Bitcoin árfolyam már több mint 3%-ot veszített értékéből, és 76 000 dollár alá csúszott, miután nem sikerült megtartania a korábbi napokban elért emelkedését. A vezető kriptovaluta néhány nappal korábban még a 80 000 dolláros szint közelében mozgott, így a mostani visszaesés rövid idő alatt több ezer dolláros korrekciót jelent.

A gyengülés nem korlátozódott a Bitcoinra. A nagyobb altcoinok jelentős része szintén veszteséget könyvelt el, miközben az amerikai tőzsdén jegyzett, kriptovalutákhoz szorosan kapcsolódó vállalatok részvényein is eladói nyomás jelent meg.

A mostani mozgás hátterében elsősorban az amerikai jegybank szeptember 15–16-i ülése áll. A Fed kamatdöntése önmagában is jelentős piacmozgató esemény, de ezúttal a befektetők néhány nap alatt drasztikusan átárazták a monetáris politika várható irányát.

Már 92% fölött a Fed kamatemelésének esélye

A federal funds futures piaca szerint a 25 bázispontos, vagyis 0,25 százalékpontos kamatemelés valószínűsége 92% fölé emelkedett. Ez már olyan szint, amelynél a piac lényegében alapforgatókönyvként kezeli a szigorítást.

Egy ekkora emelés a jelenlegi 3,50–3,75%-os Fed-kamatsávot 3,75–4,00%-ra vinné fel. A döntést szeptember 16-án teszik közzé, amit Kevin Warsh Fed-elnök sajtótájékoztatója követ majd.

A befektetők nemcsak azt figyelik, hogy valóban megtörténik-e a kamatemelés, hanem azt is, hogyan kommunikálja a jegybank a következő hónapokat. A legfontosabb kérdés az lehet, hogy a Fed egyszeri, az inflációra reagáló lépésként kezeli-e a szeptemberi szigorítást, vagy egy hosszabb kamatemelési periódus kezdetét jelzi.

Különösen látványos, milyen gyorsan változott a piaci árazás. Szeptember 15-én korábban még körülbelül 86,5%-ra becsülték a negyed százalékpontos emelés esélyét, miközben az előző pénteken ez a valószínűség mindössze 69,4% körül járt. A Fed-ülés közeledtével azonban a mutató 92% fölé ugrott.

Ez azt jelzi, hogy alig néhány kereskedési nap alatt lényegesen pesszimistábbá vált a piac a kamatkörnyezet szempontjából. A Bitcoin pedig ismét megmutatta, hogy a globális likviditással kapcsolatos várakozások továbbra is erősen befolyásolják az árfolyamát.

Az infláció miatt fordult szigorúbb irányba a piac

A kamatemelési várakozások erősödését elsősorban az amerikai inflációval kapcsolatos újabb aggodalmak hajtják. Több nagy Wall Street-i bank arra számít, hogy a Fed szeptemberben 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatot.

A Goldman Sachs és a JPMorgan egyaránt a negyed százalékpontos emelést tekinti valószínűnek. A Morgan Stanley szintén ilyen lépést vár szeptemberben, majd decemberben újabb kamatemeléssel számol.

A bank elemzői elsősorban a továbbra is makacs inflációval, az emelkedő olajárakkal és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházásokból eredő erős kereslettel indokolják várakozásukat. Ha ezek a tényezők tartósan fennmaradnak, a Federal Reserve számára nehezebbé válhat a monetáris politika lazítása.

A befektetők ezen túl az amerikai személyes fogyasztási kiadások árindexét, vagyis a PCE-indexet is figyelik. Ez a Fed egyik legfontosabb inflációs mutatója, és ha a következő adat a vártnál magasabb áremelkedést mutat, az tovább erősítheti a magasabb kamatok hosszabb ideig történő fenntartásának esélyét.

A kriptopiac szempontjából ez nem különösebben kedvező kombináció. A tartós infláció, a magasabb kamatok és az erősebb dollár egyszerre nehezíthetik a Bitcoin és más kockázatos eszközök helyzetét.

Miért rossz a magasabb kamat a Bitcoin számára?

A magasabb irányadó kamat több csatornán keresztül is hatással lehet a kriptopiacra. A legkézenfekvőbb összefüggés, hogy a kamatemelések után vonzóbbá válhatnak az alacsonyabb kockázatú, kamatozó befektetések, például az amerikai állampapírok.

Ha egy befektető magasabb hozamot érhet el államkötvényeken, akkor nagyobb hozamot vár el azért, hogy olyan volatilis eszközöket tartson, mint a Bitcoin. Ez emeli a kockázatos eszközök számára azt a „küszöböt”, amelyet teljesítményben meg kell ugraniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak.

A másik fontos tényező a tőkeáttétel. A kriptopiacon sok kereskedő kölcsönzött pénzből nyit nagyobb pozíciókat, a kamatok emelkedése pedig megdrágíthatja ennek finanszírozását.

Ha a tőkeáttételes pozíciók fenntartása költségesebbé válik, egyes kereskedők csökkenthetik kitettségüket. Ez további eladási nyomást hozhat létre, különösen akkor, ha az árfolyamok már eleve esnek, és kényszerlikvidálások is elindulnak.

Az erősebb dollár szintén nehezítheti a helyzetet. Mivel a Bitcoin ára és a legtöbb nagy kriptoeszköz dollárban van árazva, a zöldhasú erősödése gyakran együtt jár a kockázatos eszközök iránti globális kereslet gyengülésével.

Nem maga a kamatemelés lehet a legnagyobb veszély

A jelenlegi helyzet érdekessége, hogy a piac a 25 bázispontos kamatemelést már szinte teljes egészében beárazhatta. Ha valóban ez történik, önmagában a döntés akár kisebb reakciót is kiválthat, mint amire első látásra számítani lehetne.

A nagyobb kockázatot az jelentheti, ha a Fed ennél szigorúbb jövőképet vázol fel. Ha Kevin Warsh azt jelzi, hogy az infláció miatt további emelésekre lehet szükség, a befektetők újraértékelhetik a 2026 végére és 2027-re vonatkozó kamatpályát.

Ez közvetlenül hatna a piaci likviditásra, a dollárra és az állampapírhozamokra. A kriptopiac számára pedig éppen a likviditás az egyik legfontosabb makrogazdasági tényező, hiszen a bőségesebb pénzügyi környezet általában kedvez a kockázatosabb eszközöknek, míg a szigorúbb monetáris feltételek könnyen visszafogják a spekulatív keresletet.

A mostani Fed-ciklus azonban valamiben eltér a korábbiaktól. A Bitcoin mögött ma jóval szélesebb intézményi befektetői kör áll, mint a jegybank előző nagy kamatemelési időszakában.

A spot Bitcoin ETF-ek, a vállalati Bitcoin-tartalékok és más szabályozott befektetési termékek sokkal erősebben összekapcsolták a kriptót a hagyományos pénzügyi piacokkal. Ez egyszerre jelenthet stabilabb intézményi keresletet és nagyobb érzékenységet a klasszikus portfóliókezelési döntésekre.

Trump nem támogatja az emelést, de elfogadja a Fed döntését

A monetáris politika körül politikai szempontból is érzékeny helyzet alakult ki. Kevin Hassett, a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója szerint Donald Trump elnök tiszteletben tartja Kevin Warsh függetlenségét, még akkor is, ha a Fehér Ház nem szeretne újabb kamatemelést látni.

Hassett szerint Trump „100%-ban tiszteletben tartja Kevin Warsh függetlenségét”, és a kormányzat a Fed elnökét a döntésétől függetlenül támogatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Fehér Ház gazdaságpolitikai szempontból egyetértene a magasabb kamatokkal.

Trump és Hassett egyaránt ellenezte már a hitelfelvételi költségek további emelését. Hassett egy televíziós interjúban azt mondta, különösen óvatos lenne a kamatemeléssel az amerikai félidős választások közelében, mert egy független jegybanknak szerinte kerülnie kell azt, hogy a politikai választási ciklus részévé váljon.

A megkülönböztetés fontos. Az amerikai jegybank monetáris politikai döntéseit nem a Fehér Ház utasításai alapján hozza meg, hanem saját inflációs, foglalkoztatási és pénzügyi stabilitási értékelése szerint.

A politikusok nyilatkozatai befolyásolhatják ugyan a befektetői hangulatot, de az FOMC tagjai maguk szavaznak a kamatszintről. A mostani inflációs környezet pedig továbbra is elegendő érvet szolgáltathat azok számára, akik szigorúbb monetáris politikát tartanak szükségesnek.

A CLARITY Act is idegesíti a kriptopiacot

Mintha a Fed önmagában nem teremtene elég bizonytalanságot, a Szenátusban közben a Digital Asset Market Clarity Act jövőjéről is fontos szavazás közeleg. Az úgynevezett cloture szavazás arról dönt, hogy megkezdődhet-e a törvényjavaslat hivatalos szenátusi tárgyalása.

A továbblépéshez 60 szenátor támogatására van szükség. Ez azért jelent kihívást, mert a republikánusok 53 mandátummal rendelkeznek, vagyis a javaslat elfogadásához több demokrata politikus támogatása is szükséges.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a demokraták egy ellenjavaslatot is előterjesztettek, amely több ponton ellenállásba ütközött a republikánus oldalon. Emiatt közvetlenül a szavazás előtt sem volt egyértelmű, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges kétpárti támogatás.

Egy sikeres cloture szavazás ugyanakkor még nem jelentené magának a törvénynek az elfogadását. Csupán megnyitná az utat a részletes vita előtt, amelyet módosítások, további eljárási szavazások és akár a Képviselőházzal folytatott újabb egyeztetések követhetnének.

Mit változtatna meg a CLARITY Act?

A tervezet terjedelme az egyeztetések során körülbelül 616 oldalról 635 oldalra nőtt, és a kriptopiac több alapvető kérdését is szabályozná. Az egyik legfontosabb pont annak meghatározása, hogy az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, vagyis a SEC, illetve az árupiaci felügyeletet ellátó CFTC milyen hatáskört kapjon az egyes digitális eszközök fölött.

Ez azért kulcskérdés, mert az Egyesült Államok kriptoszabályozásának egyik legrégebbi problémája annak eldöntése, hogy egy token mikor minősül értékpapírnak, mikor árupiaci eszköznek, és melyik hatóság jogosult felügyelni az adott piacot.

A CLARITY Act több digitális eszköz jogi besorolását is befolyásolhatja. A törvény támogatói szerint világosabb keretrendszert biztosíthatna az amerikai kriptovállalatok számára, míg a kritikusok egyes rendelkezések tartalmát és a fogyasztóvédelmi garanciákat kifogásolják.

Ha a Szenátus nem tudja továbbvinni a törvényjavaslatot, a jelenlegi szabályozási környezet maradna érvényben. Ez újabb halasztást jelentene egy olyan kérdésben, amelyet az amerikai kriptoipar évek óta az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőnek tekint.

A Coinbase, Circle és Strategy részvényeit is elérte az eladási hullám

A bizonytalanság nem csupán magukat a kriptovalutákat érintette. Több olyan amerikai tőzsdei vállalat részvénye is gyengült, amelynek bevételei vagy mérlege közvetlenül kapcsolódik a digitális eszközök piacához.

A Strategy, a Coinbase, a Circle és a Robinhood papírjain egyaránt eladói nyomás jelent meg. A befektetők így egyszerre csökkentették kitettségüket a potenciálisan magasabb amerikai kamatok és a CLARITY Act körüli szabályozási bizonytalanság előtt.

Ez jól mutatja, mennyire összefonódott a kriptopiac a hagyományos tőkepiacokkal. A Bitcoin árfolyama ma már nem elszigetelt digitális piacként mozog, hanem olyan vállalatok, ETF-ek és intézményi termékek egész hálózatához kapcsolódik, amelyek érzékenyen reagálnak a Fed döntéseire és az amerikai jogalkotásra.

Külön figyelmet érdemelnek a spot Bitcoin ETF-ek is. A szeptember 12-ével záruló héten ezekből az amerikai alapokból összesen mintegy 463 millió dollárnyi tőke távozott.

Ha a kiáramlás a Fed döntése és a szabályozási bizonytalanság közepette is folytatódik, az további eladói nyomást helyezhet a Bitcoinra. Az ETF-ek ugyanis az intézményi és hagyományos befektetői kereslet egyik legfontosabb csatornájává váltak.

Kritikus napok jönnek a Bitcoin számára

A Bitcoin tehát egyszerre több irányból kerül nyomás alá. A 76 000 dolláros szint elvesztése technikai szempontból is gyengülést jelez, miközben a Fed szigorúbb politikájának veszélye a makrogazdasági oldalon növeli a bizonytalanságot.

A következő jelentős mozgást nagy valószínűséggel nem önmagában az dönti el, hogy 25 bázispontos kamatemelés érkezik-e. Mivel ezt a piac már több mint 92%-os valószínűséggel árazza, sokkal nagyobb jelentősége lehet annak, mit mond Warsh a további kamatemelésekről.

Ha a Fed azt sugallja, hogy a szeptemberi emelés egyszeri lépés lehet, a piac akár megkönnyebbüléssel is reagálhat. Egy újabb decemberi vagy további 2027-es szigorítást előrevetítő kommunikáció viszont tartósabban gyengítheti a kockázatvállalási hajlandóságot.

Ezzel párhuzamosan a CLARITY Act szavazása is meghatározhatja a rövid távú hangulatot. Egy sikeres továbblépés csökkenthetné az amerikai szabályozási bizonytalanság egy részét, míg a törvényjavaslat elakadása ismét felerősítheti azt a félelmet, hogy az Egyesült Államok kriptoszabályozásának átfogó rendezése tovább húzódik.

A kriptopiac így egy olyan hét közepén jár, ahol a monetáris politika és a szabályozás egyszerre teszteli a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. A Bitcoin 76 000 dollár alá csúszása már jelzi az idegességet, de a piac következő nagy iránya csak a Fed és a Szenátus döntései után rajzolódhat ki tisztábban.