Észak-Macedónia vette át az EBESZ soros elnökségét
Zbigniew Rau, a leköszönő soros elnökséget képviselő külügyminiszter beszédében kiemelte: az EBESZ akkor folytathatja sikeresen a munkáját, ha "minden tagállam, a jövőbeni tagok és minden békeszerető ország" betartja az 1975-es helsinki záróokmányt és az EBESZ 1990-es Párizsi Chartáját.
Rau szerint a következő évek "rendkívül nehezek" lesznek az EBESZ számára a kiszámíthatatlan európai katonai helyzet miatt. Nem lehet előrehaladásra számítani, amíg az ukrajnai háború nem rendeződik "a nemzetközi jognak és az ukrán nép akaratának teljes tiszteletben tartásával" - hangsúlyozta Rau.
A soros elnökséget átvállaló Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszter "viszonylag rendhagyónak" minősítette a lódzi konferenciát. Rámutatott: politikai döntés Lódzban nem született, közös dokumentumot a külügyminiszterek nem adtak ki, mindazonáltal megvitattak több, a szervezet számára fontos kérdést.
A tagállamoknak most a háború megállítására kell összpontosítaniuk, és arra, hogy "szilárd talajt teremtsenek az együttműködéshez" - húzta alá Osmani. Hozzátette: meg kell állítani az Ukrajna elleni orosz agressziót, ez lesz a most kezdődő EBESZ-elnökség egyik legfontosabb célja.
A lódzi külügyminiszteri ülésen a szervezet több mint ötven államából érkező küldöttségek vettek részt, összesen mintegy kétszáz ember. Köztük volt Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár is.
Lengyelország nem adott vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, Oroszországot az ülésen Alekszandr Lukasevics állandó EBESZ-nagykövet képviselte. Hasonló szinten képviseltette magát Fehéroroszország is.
