Európa legszegényebbjei közé tartoznak a magyar nyugdíjasok!
Átfogó összeállítás jelent meg a világ országainak nyugdíjairól, a felmérés 44 országból gyűjtötte ki az átlagos nettó állami nyugdíj mértékének legfrissebb adatait. Ezáltal fény derült a magyar idősek aggasztó jövedelmi helyzetére is: hazánk ezen a téren nem teljesít jól, sajnos még mindig a rangsor vége felé helyezkedünk el.
Mennyi nyugdíjat fizetnek az egyes európai országok?
Európában összességében jónak mondható az idősek jövedelmi helyzete, a vizsgált országok közül a legjobb 10 helyezésből 9-et európai országok hoztak el. Ugyanakkor a kontinensen belül (a bérek színvonalához hasonlóan) komoly egyenlőtlenségek figyelhetők meg, amit az alábbi ábra látványosan szemléltet. (Itt a dollárban közzétett adatokat a felmérés módszertanának megfelelően a 2022. első negyedévében átlagos szintű árfolyamon forintra átszámítva tüntetjük fel.)
Az átlagnyugdíj mértéke 25 európai országban (2021)
Fontos, hogy a feltüntetett értékek csak az úgynevezett „első pillér”, tehát az állami nyugdíj mértékét mutatják. A más forrásokból, például foglalkoztatói nyugdíjból vagy saját megtakarításokból származó jövedelmek itt nem jelennek meg, ezért az adatok alulbecsülik az idősek összes bevételének szintjét. Így is azt láthatjuk, hogy Olaszországtól Norvégiáig számos országban havi 400 000 forint fölé tehető a havi átlagnyugdíj. Ehhez képest a legfrissebb magyar adat kb. 150 000 forint, ami most a rangsor 20. helyére volt elegendő.
Mennyit kap kézhez az átlagos európai nyugdíjas?
Ha szeretnénk megtudni, milyen állami nyugdíjjal rendelkezik az átlagos európai nyugdíjas, ahhoz további számításokra van szükség. Nem lehet egyszerűen számtani átlagot venni a közzétett adatokból, hiszen sokkal többen kapnak nyugdíjat Németországban, mint például Szlovéniában. Éppen ezért a pontos eredményhez az idősek létszámát is figyelembe kell vennünk. A Bankmonitor számításai szerint így a vizsgált 25 európai országban kb. 370 000 forintra rúg a súlyozott átlagos havi nyugdíj mértéke. (Ez még a magyar átlagbérnél is lényegesen magasabb: a kedvezmények figyelembevételével számított hazai átlagkereset 2022. januárjában nettó 322 000 forint volt.)
Magyarország a régión belül sem teljesít jól
Természetes, hogy Magyarország nem tud versenyezni a gazdaságilag jóval fejlettebb nyugati országokkal: például Ausztriában 3,5-szer magasabb az átlagnyugdíj, mint nálunk! Éppen ezért azt is érdemes megvizsgálnunk, hogyan teljesítenek egymáshoz képest a közép-európai régió tagjai. A visegrádi négyek (V4) csoportjához hazánkon kívül még Lengyelország, Csehország és Szlovákia tartozik, ebben az összehasonlításban pedig kicsit már jobb a helyzet a mi szempontunkból. A négy közép-európai országban kb. havi 184 000 forint az idősek létszámával súlyozott átlagnyugdíj, amely még így is 22%-kal magasabb a magyar adatnál.
Csak a megtakarítások jelentenek megoldást
Sok más országgal ellentétben Magyarországon gyakorlatilag nem létezik foglalkoztatói nyugdíjpillér, és azt is feltételezhetjük, hogy a nagy többség már nem szeretne dolgozni a nyugdíjba vonulás után. Eszerint a leginkább kézenfekvő jövedelemkiegészítési módot a saját megtakarítások jelentik. Egy nyugdíj-előtakarékosság lényege, hogy aktív dolgozóként rendszeresen elteszünk a jövedelmünkből, és ezek az összegek befektetésre kerülnek. Ezáltal 65 éves korunkra felhalmozódhat egy jelentős tőke, amelyből plusz bevételünk származhat az állami nyugdíjon felül.
A hazai nyugdíjcélú megtakarítások kihasználtságát illetően még van tér a fejlődésre: napjainkban kb. 1,6 millió ember rendelkezik nyugdíjbiztosítással, nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, de valójában sokan közülük nem tesznek félre rendszeresen. Mindössze az összes foglalkoztatott 22%-ára tehető azon megtakarítók aránya, akik ténylegesen minden hónapban utalnak valamekkora összeget az erre a célra tartott számlájukra.
Mennyi pénzt kellene félretenni, hogy jó nyugdíjunk legyen?
Minél korábban kezdjük a megtakarítást, annál erősebben tud érvényesülni a kamatos kamat jótékony hatása. Például havi 100 000 forint nyugdíjkiegészítéshez nagyságrendileg 20 millió forintot kell összegyűjteni idős korunkra, ennek a célnak az eléréséhez pedig egészen más összeget kell félretenni fiatalon kezdve, mint a karrierünk végéhez közeledve. Aki már 25 évesen elkezdi az előtakarékosságot, ő havi 18.000 forintból is elérheti ezt a célt. Aki 35 évesen indul, neki már havonta 29.000 forintot kell félretennie. A 45 éves kor egyfajta vízválasztónak tekinthető: ebben a korban kezdve havonta 52.000 forint elkülönítésére lenne szükség, ez pedig valószínűleg meghaladja a magyarok többségének a megtakarítási képességét. Akik 55 éves korukig halogatják a döntést, számukra a fenti cél elérése szinte lehetetlenné válik: nekik 133.000 forintot kellene félretenniük havonta.
