Európa válaszút előtt: radikális vállalati lépések nélkül elmaradhat a gazdasági fordulat

Beruházási rés: Európa lemaradása strukturális probléma

A tanulmány szerint Európa vállalatai mintegy 40 százalékkal kevesebbet fektetnek be tőkeberuházásokba és kutatás-fejlesztésbe, mint amerikai versenytársaik. A különbség különösen látványos a jövőformáló ágazatokban: az elmúlt öt évben az amerikai technológiai cégek mintegy 2 billió euróval többet költöttek digitális beruházásokra, mint az európai vállalatok.

A szerzők szerint a kontinens versenyképességi résének érdemi csökkentéséhez évi 1 200 milliárd eurónyi többlet magán- és állami beruházásra lenne szükség legalább öt éven keresztül. Ez az összeg a korábbi, évi 800 milliárd eurós becslést is jelentősen meghaladja, részben a védelmi kiadások gyors növekedése miatt.

Kevés vállalat, óriási hatás

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gazdasági növekedést nem tömeges, apró javulások, hanem néhány kiemelkedő vállalat radikális lépései hajtják. Németországi adatok alapján a termelékenységnövekedés közel 65 százalékát mindössze 13 vállalat biztosította egy nyolcéves időszakban, miközben ezek a cégek a vállalatok kevesebb mint 1 százalékát tették ki.

A szerzők szerint Európának néhány száz új „kiemelkedő” vállalatra lenne szüksége ahhoz, hogy lezárja a növekedési szakadékot az Egyesült Államokkal szemben.

Az öt „bátor lépés”, amely áttörést hozhat

A tanulmány azonosítja azt az öt stratégiai lépést, amelyek mentén a legsikeresebb vállalatok növelik termelékenységüket és globális súlyukat:

- A leghatékonyabb üzleti modellek és technológiák gyors méretnövelése

- Portfóliók átterelése a magas növekedési potenciálú üzletágak felé

- Ügyfélérték-ajánlatok újradefiniálása innovációval

- Méretgazdaságosság és hálózati hatások kiépítése

- Működési hatékonyság radikális javítása, különösen digitális és mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal

Ezek a lépések már ma is megfigyelhetők európai példákban – a félvezetőipartól a gyógyszerkutatáson át a mesterséges intelligenciáig –, de a tanulmány szerint nem rendszerszinten és nem kellő sebességgel.

Állam és piac: új típusú együttműködésre van szükség

A jelentés hangsúlyozza: a vállalati bátorság önmagában nem elég. Az államok feladata a gyorsabb engedélyezés, az egységesebb szabályozás, valamint az olyan beruházási „fogadóterületek” kialakítása, ahol a nagy projektek gyorsan és kiszámíthatóan megvalósíthatók.

Pozitív jel, hogy Európába irányuló zöldmezős külföldi beruházások volumene 40 százalékkal nőtt a járvány előtti időszakhoz képest, és a magántőke-alapok 2025 első kilenc hónapjában mintegy 300 milliárd eurót gyűjtöttek európai befektetésekre. A tanulmány ugyanakkor figyelmeztet: az Egyesült Államok még ennél is gyorsabban vonzza a tőkét, és Európából továbbra is több tőke áramlik ki, mint be.

A tét: növekedés vagy stagnálás

A szerzők szerint, ha a jelenlegi trendek nem gyorsulnak fel, Európa előtt egy újabb évtizedes alacsony növekedésű korszak állhat, évi mindössze 1 százalék körüli GDP-bővüléssel. Ha azonban a magánszektor beruházási hajlandósága eléri az amerikai szintet, Európa megduplázhatja gazdasági növekedési ütemét, és jelentősen növelheti a háztartások vagyonát.

A tanulmány végkövetkeztetése egyértelmű: a kontinens jövője azon múlik, hogy az európai vállalatvezetők hajlandók-e most, gyorsan és nagy léptékben cselekedni – az állami reformokra támaszkodva, de nem azokra várva