Ezek Magyarország legjobban pörgő piacai – Mutatjuk, hol adták el a legtöbb lakást

2024-ben a vármegyeszékhelyeken és a fővárosban közel 60 ezer lakóingatlan cserélt gazdát a KSH adatai szerint, ezzel a teljes országos lakáspiaci forgalom majdnem felét ezek a települések adták. Az egyes nagyvárosok és kerületek között voltak érdekességek a lakástípusok szerint, ezekből szemezgetett elemzésében az OTP Ingatlanpont. 

A legtöbb ingatlan Budapesten, azon belül is a XI. és a XIII. kerületben cserélt gazdát, ezen a két piacon egyaránt több mint 3200 eladást regisztráltak 2024-ben. Mindkét esetben a használt többlakásos ingatlanok adták a piac legnagyobb részét, a XIII. kerületben majdnem 2300 ilyen lakáspiaci tranzakció volt, míg a XI. kerületben mintegy 1700. Az új többlakásos ingatlanok értékesítése is ezeken a helyeken volt a legmagasabb, mindkét kerület esetében 800 körüli darabszámmal. „Az adat azért nem meglepő, mert évek óta látszik, hogy ez a két budapesti kerület a legnépszerűbb a piacon, mind a vevők, mind a beruházók körében, itt épül a legtöbb új lakás is” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

Maradva még Budapestnél, az országos lista negyedik helyére került a XIV. kerület, ahol mintegy 2800 lakóingatlan cserélt gazdát, illetve a top10-ben van még a III., a VIII. és a VII. kerület. Tavaly egyébként sűrű volt az élmezőny, hiszen még a tizedik helyhez is közel 2000 értékesített ingatlanra volt szükség. További érdekesség, hogy a lista végén is egy budapesti kerület állt, a XXIII. kerületben alig 230 eladást regisztráltak 2024-ben, ezzel az összes vármegyeszékhely is megelőzte. 

A vidéki nagyvárosokat tekintve kiemelkedett Debrecen, ahol a két élen álló budapesti kerület után a legtöbb lakáspiaci tranzakció történt, közel 2900 ingatlan cserélt gazdát. A hajdúsági városban szintén a használt többlakásos ingatlanok vitték a piac nagy részét, de a koncentráció kevésbé volt jellemző, mint a fővárosban, mintegy 1200 ilyen társasházi lakást adtak el.

A második helyen álltak Debrecenben a használt lakótelepi lakások 930 értékesítéssel, míg a harmadikon a használt családi házak 570-es adata. A debreceni piac pörgése évek óta érezhető, elsősorban a városban megvalósuló nagy feldolgozóipari beruházások (BMW, CATL) vonzzák oda a munkaerőt, és ezzel az ingatlanpiacra is jótékony hatással vannak.

Hasonló figyelhető meg Szegeden, ahol a BYD beruházása hozott hasonló hatást, ezzel a csongrádi vármegyeszékhely a budapesti kerületeket leszámítva a második helyre került. Érdekesség, hogy a legtöbb használt lakótelepi lakást ugyan Óbudán adták el tavaly, mintegy 1100-at, de szorosan mögötte jött a miskolci és a pécsi piac is ezer feletti panelértékesítéssel. A vármegyeszékhelyek közül a legkevesebb, 400 alatti adásvétel Szekszárdon történt tavaly, de Salgótarján és Zalaegerszeg sem volt a vásárlók fő célpontja.

Az egyes ingatlantípusokra szűkítve az látszik, hogy a legtöbb használt családi ház Debrecenben kelt el, ahogy már említettük, de a második helyre került ezen a piacon Nyíregyháza, ami egyébként a teljes országos összesített listán a top10-ben sem volt. Emellett Miskolcon és Pécsett volt még 400 feletti használt családi ház eladás.

Új családi házból Nyíregyházán bonyolították messze a legtöbb adásvételt, mintegy nyolcvanat, de az egész országban ez volt a piac legkisebb ingatlantípus szegmense. Többlakásos téglaépületekben lévő használt lakások esetében már említettük, hogy Budapest dominál, vidéken csak Szeged és Debrecen tudott ezer fölé menni, Pécs pedig megközelítette ezt a lélektani határt.

Az új többlakásos épületben lévő lakások piaca is főváros centrikus, de néhány vidéki városban is száz feletti tranzakciót regisztráltak, a legtöbbet, kétszázat közelítve Kecskeméten. A használt panelek esetében már említettük, hogy az óbudai mellett a miskolci és a pécsi piac emelkedett ki. 

„2025-ben összességében élénkülhet a forgalom a piacon, a tavalyi 131 ezer után 150-155 ezer lakóingatlan cserélhet gazdát” – mondta a kilátásokkal kapcsolatban Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint komoly átrendeződésre nem lehet számítani az egyes típusok között, 2026-tól azonban a beinduló új fejlesztések hatására növekedhet az új lakások súlya. Ebben közrejátszik az Otthon Start program miatt megnövekvő kínálat, hiszen a budapesti és vidéki nagyberuházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások lehetnek, míg a Nemzeti Tőkeprogram a projektek finanszírozásában segít.