Ezért érzed úgy, hogy egyre többet takarítasz meg, mégis egyre elérhetetlenebb a saját lakás

Budapesten a fővárosi átlagjövedelemmel számolva közel 12 évnyi nettó átlagkereset szükséges egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg Somogy megyében az ottani átlagjövedelem szerint ennél is több idő. Ezzel szemben Nógrád megyében mindössze 4, Békésben pedig 5 évnyi átlagkeresetre van szükség ugyanehhez.

Az átlag lakásvásárló ezt mégis sokkal többnek érzi. A zenga.hu-n ingatlant keresők körében készített felmérés szerint a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy legalább 20 évnyi, közel harmada szerint pedig legalább 30 évnyi nettó átlagfizetés szükséges egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához.

A legnagyobb különbség Nógrád megyében látható, ahol elméletileg mindössze 4 évnyi nettó átlagfizetés egy 60 négyzetméteres lakás, a válaszadók 78 százaléka szerint azonban ehhez legalább 20 év szükséges.

Miért érződik sokkal távolabbinak a saját lakás?

Az egyik ok, hogy az átlagkereset nem az átlagos munkavállaló fizetése. A magas jövedelmek felfelé húzzák az átlagot, ezért a medián kereset – amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele többet keres – jobban közelíti egy tipikus munkavállaló helyzetét. A kettő között közel 20 százalékos különbség is lehet, így már önmagában emiatt több évvel hosszabbnak tűnik a lakáshoz vezető út.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a fizetéseknek csak egy részét lehet lakásvásárlásra költeni, és minél alacsonyabb valakinek a fizetése, arányaiban annál kisebb ez a rész. Ha például kijön, hogy egy lakás 8 évnyi nettó átlagkeresetbe kerül, azt az ember nem úgy éli meg, hogy 8 évnyi munkával megvan a lakás, ugyanis a nettó keresetének nagy része elmegy élelmiszerre, közlekedésre, lakhatásra és egyéb kiadásokra. Ha a nettó jövedelemnek reálisan csak a 20 százalékát tudja megtakarítani, az máris 40 évnyi spórolást jelent – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

A vásárlás ráadásul nem áll meg a vételárnál. Az ügyvédi díj, az illeték, a költözés, a berendezés vagy a beköltözés előtti kisebb felújítás további milliós kiadást jelenthet.

Ezek egyike sem jelenik meg abban az egyszerű számításban, amely a lakás árát elosztja az éves nettó átlagkeresettel.

A mozgó célpont tovább nehezíti a lakásvásárlást

Az elmúlt években további nehézséget jelentett, hogy a lakásárak több időszakban gyorsabban emelkedtek, mint a jövedelmek. Emiatt, aki éveken keresztül gyűjtött az önerőre, könnyen úgy érezhette, hogy hiába takarít meg egyre többet, a cél közben még gyorsabban távolodik.

Ha például egy elsőlakás-vásárló évente 2 millió forintot tud félretenni egy jelenleg 60 millió forintba kerülő lakásra, egy 10 százalékos éves áremelkedés mellett egy év múlva 2 millió forinttal több megtakarítása lesz, miközben a lakás 6 millió forinttal drágul. Vagyis hiába spórolt egész évben, 4 millió forinttal nőtt a különbség a megtakarítása és a kiszemelt ingatlan ára között – tette hozzá Futó Péter.

A valóságban természetesen sokan nem a teljes vételár összegyűjtésére várnak, hanem hitellel vásárolnak, így elsősorban a szükséges önerőt kell előteremteniük. A fenti jelenség azonban itt is működik. Ha az ingatlan ára emelkedik, vele együtt nő a szükséges önerő és jellemzően a felvenni szükséges hitel összege is.

Az utóbbi fél évben ugyanakkor az ország több területén, így Budapesten és a Balaton környékén is megtorpant a lakásárak korábbi emelkedése, ezért ezeken a piacokon jelenleg kevésbé jellemző, hogy a megtakarítók elől hónapról hónapra távolodjon a cél.

Ne azt számoljuk, hány évnyi fizetés, hanem hogy mikor költözhetünk!

A lakásvásárlás megítélése ezért részben pszichológiai kérdés is. A lakáskeresőnek nem azt kell számolnia, hogy hány évnyi teljes jövedelmébe kerül a lakás, hanem azt, hogy a jelenlegi fizetésével mikor tudja ténylegesen megvenni és beköltözni. Ebben pedig egyszerre jelenik meg az önerő összegyűjtése, a havi törlesztőrészlet, a kamat, a megélhetési költségek és az a bizonytalanság is, hogy egy 20–25 éves hitelt a jövőben is biztonsággal tud-e majd fizetni.

Éppen ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a lakás a statisztikában 8–10 évnyi nettó keresetnek felel meg, miközben egy egyedülálló pályakezdő számára évtizedekre lévő célnak tűnik, két jól kereső emberből álló háztartásnak viszont már néhány évnyi megtakarítással és hitellel elérhető. Ráadásul a kép idővel is változhat. Egy ma magasnak érzett fix törlesztőrészlet a jövedelmek emelkedésével néhány év múlva már a családi költségvetés jóval kisebb részét teheti ki.