A Pápa személye ezen a kéményen dől e
2025. 05. 03. 01:00
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.
A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.
A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába "bezárt" bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.
Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.
A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így az első füst szerda este száll majd fel. Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.
I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.
A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van. A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.
Ipari termelési adatokat publikált a KSK - lássuk a számokat!
Ma reggel az októberi ipari termelési adatokat publikálta a KSH. 2025 októberében az ipari termelés volumene 2,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Forradalmi áttörés a stabilcoinok piacán: A WSPN új megoldása lehetővé teszi vállalatoknak saját digitális valutáik kibocsátását
A stabilcoinok forradalma új szintre lép: a WSPN új, white-label infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy akár bankok, pénzintézetek vagy fintech cégek percek alatt indítsanak saját, márkázott digitális valutát. A technológia nem csak a költségeket csökkenti, de egyszerűsíti a megfelelést és az integrációt is.
Vállalkozói bankszámlák díjai 2026-ban
Míg a lakossági bankszámlák esetében – a kormányzati beavatkozás hatására – 2026. június 30-ig önkéntes díjemelési stopot vállaltak a bankok, addig a vállalkozói ügyfelek számára semmilyen fékező mechanizmus nem létezik.
Az építőiparban fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre
Az építőiparban jövőre nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, fokozatos élénkülésre lehet számítani, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak - közölte trendelemzése alapján a Mapei Kft. az MTI-vel.
Ez történt a forinttal péntek reggelre
Gyengült a forint péntek reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Tízezreket kapott vissza idén több mint 1 millió megtakarító az adójából
Fejenként átlagosan 65 ezer forintos adójóváírást kaptak idén azok, akik nyugdíjra gyűjtögetnek, illetve egészségpénztárban takarékoskodnak – tudta meg a Grantis a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Idén már közel 1,1 millió fő részesült adóvisszatérítésben. A megtakarítók számlájára összesen mintegy 70 milliárd forintos adójóváírás érkezett.
Aki befolyásolhat egy közbeszerzést, azt már az előkészítéskor ki kell zárni
Converging Roads of Integrity 2025 címmel kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett az Integritás Hatóság december 1-jén és 2-án. Az összeférhetetlenség megelőzésének és feltárásának legjobb gyakorlatairól a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszélgetett dr. Dencső Balázzsal (EUTAF), dr. Kéri Zoltánnal (KTM, Nemzeti Fejlesztési Központ), valamint dr. Nagy-Fribiczer Gabriellával (Integritás Hatóság).
Kevesebb túlzsúfolt lakás, terjed a megújuló energia – Hogy élünk Európában?
A közelmúltban publikálta az Eurostat szokásos éves átfogó jelentését a lakhatási viszonyokról, ebben rengeteg érdekes adatot láthatunk európai összehasonlításban. A számok egyelőre 2024-re vonatkoznak, de jellemzően több éves, vagy akár évtizedes tendenciák is látszanak, vagyis nem csak pillanatfelvételként érdemes kezelni az elemzést.
Rekordmagas költségek sújtják a Bitcoin bányászatot – csak a leghatékonyabb szereplők maradhatnak talpon
A Bitcoin bányászat történetének egyik legdrágább időszakába lépett: friss adatok szerint jelentősen megugrott az egy BTC előállításához szükséges költség. A CoinShares legújabb jelentése nemcsak az iparági költségek megoszlását mutatja be, hanem arra is rámutat, hogy egyre inkább szakadék tátong a hatékony és a veszteséges bányászok között. Vajon kik élik túl ezt az időszakot, és mi vár a szektorra, ha a Bitcoin árfolyama nem emelkedik újra?
A Kraken és a Deutsche Börse összefog: Új korszak kezdődhet a hagyományos és digitális piacok integrációjában
December 4-én újabb történelmi együttműködést jelentettek be: a kriptotőzsde élvonalába tartozó Kraken stratégiai partnerségre lépett a Deutsche Börse Group-pal. A cél: áthidalni a hagyományos pénzügyi piacok és a digitális eszközök közötti szakadékot, és új lehetőségeket nyitni az intézményi szereplők előtt. A partnerség első lépései az FX (devizapiac), derivatívák és eszközmegőrzés területén történnek — természetesen a szabályozói jóváhagyás mellett.
Hogyan segíthet a kolokáció a hálózathoz való hozzáférésben?
A hálózati kapacitások szűkösségére tekintettel a hazai villamos energia szektorban egyre nagyobb kihívást jelent a növekvő volumenű időjárásfüggő termelés és villamos energia tárolók rendszerbe integrálása. A kolokációs modellek megjelenése új lehetőségeket kínál a piaci szereplők számára, ugyanakkor számos jogi és finanszírozási kérdést vet fel. Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia szakterületének vezetője összefoglalja a legfontosabb trendeket, szabályozási kereteket és nyitott problémákat.
