Finnország fontolóra veszi Ukrajna pénzügyi támogatását
2022. 02. 17. 03:30
Finnország fontolóra veszi Ukrajna pénzügyi megsegítését, ha katonai támadás érné - jelentette ki Sanna Marin miniszterelnök rendszeres havi sajtótájékoztatóján kedden, megjegyezve, bonyolultabb kérdés, hogy a segítség magában foglalná-e a fegyverexportot is - számolt be az Euractiv brüsszeli hírportál.
A finn kormányfő kitért az Oroszország elleni esetleges szankciókra, valamint a NATO-tagságról szóló vitára is. Amennyiben bekövetkezne Oroszország támadása Ukrajna ellen, és ennek nyomán az Európai Unió (EU) szankciókat, Oroszország pedig ellenintézkedéseket vezet be, a finn vállalatok is az érintettek között lennének, s ezzel kapcsolatban a finn kormányfő elmondta: Finnország és Oroszország kereskedelmi kapcsolatait megvitatták az európai partnerekkel, és Helsinki álláspontja megértésre talált.
A Krím félsziget annektálása után az EU által bevezetett büntetőintézkedések Finnország Oroszországba irányuló exportjának mindössze fél százalékát érintették. Az orosz ellenszankciók viszont keményebben sújtották Finnországot, mivel Oroszország blokkolta a finnek Oroszországba irányuló exportjának mintegy 5 százalékát, amely főként élelmiszerekből, például tej- és hústermékekből áll.
Az oroszok Ázsiából gyorsan találtak helyettesítő piacokat, a finn GDP-re gyakorolt hatás 0,1 százalékos volt. Ezúttal a következmények még jelentősebbek lehetnek, ha az energia is felkerül a szankciós listára.
A finn miniszterelnöknőt ismét megkérdezték Finnország esetleges NATO-tagságáról és -kérelméről. Az év elején Marin heves vitát váltott ki azzal a jóslatával, hogy a 2023 áprilisában esedékes következő parlamenti választások előtt "nagyon valószínűtlennek" tűnik a csatlakozási kérelem benyújtása.
A kormányfő ugyanakkor most kitartott korábbi kijelentése mellett, miszerint mégsem kizárt hogy Finnország még ebben a parlamenti ciklusban beadja jelentkezését az észak-atlanti katonai szövetséghez.
Bitcoin Fear & Greed Index: mit üzen valójában a 11 pontos extrém félelem?
A Bitcoinhoz kapcsolódó piaci hangulat ismét a mélybe zuhant: a Fear & Greed Index mindössze 11 ponton áll a 100-ból, ami egyértelműen az extrém félelem zónáját jelzi. Első ránézésre ez pánikhangulatot sugallhat, a valóság azonban ennél összetettebb. A mutató fontos kapaszkodó lehet a kereskedők és befektetők számára, de csak akkor, ha helyesen értelmezik – és nem keverik össze egy konkrét vételi vagy eladási jelzéssel.
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak. A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
Saylor kontra BlackRock: Tényleg 7-szer több Bitcoint vásárolt a Strategy?
Egy gyorsan terjedő piaci állítás szerint Michael Saylor cége 2025-ben hétszer több Bitcoint vásárolt, mint a BlackRock spot ETF-je. A hivatalos adatok alapján azonban ez a kép messze nem ennyire egyértelmű. A történet jól mutatja, hogyan válhat egy erős narratíva pillanatok alatt piaci beszédtémává, még akkor is, ha a tényleges számok ennél jóval kiegyensúlyozottabb képet festenek.
Iráni konfliktus - Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
Szerb elnök: Komoly döntésekre van szükség
Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség - ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat. Ez az egyeztetés három párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) esetében már megtörtént.
Kiállítás nyílik a régi barcsi földhivatal épületében
Megújul, és Barcs, valamint a Dráva-mente természeti, kulturális örökségét bemutató interaktív kiállításnak ad otthont a régi barcsi földhivatal épülete 2026 augusztusától - tájékoztatta a Somogy Vármegyei Önkormányzat az MTI-t.
Választás 2026 - Az utolsó napon még több ezren jelentkeztek át
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adataiból.
Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
Jól halad a mohácsi Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat építése
Az épülő mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó csaknem harminc kilométer hosszan létesülő utak kivitelezésével kapcsolatos projekt az ütemterveknek megfelelően halad, és elérte a 35 százalékos készültségi szintet - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítésekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Mohácson, sajtótájékoztatón.
Aláírták a törvényt! Nyugdíjasok 65 év felett akik érintettek
Sokakat felkavart a hír, hogy új szabályozás lépett életbe a magyar nyugdíjrendszerben, és a 65 év felettiek helyzete ismét reflektorfénybe került. A közösségi oldalakon és a sajtóban is gyorsan terjedtek a találgatások: változik a korhatár? Elveszhet valamilyen jogosultság? Szigorítás jön az időseknek? A valóság azonban ennél árnyaltabb – és sokkal fontosabb is azoknak, akik most készülnek nyugdíjba, vagy már betöltötték a 65. életévüket.
Megkezdődött a Vajda-Papír Csoport történetének legnagyobb, 40 milliárd forintos beruházási programja
A Vajda-Papír Csoport 3 éves 40 milliárd forintos stratégiai beruházási programot indít a hatékonyság, fenntarthatóság és kapacitás bővítése érdekében. Ennek része lesz a meglévő üzemek bővítése, modernizálása, a létszámbővítés és új piacok megszerzése is. A Vajda-Papír ezzel a beruházási programmal indítja el eddigi legnagyobb fejlesztési ciklusát, amely egyszerre bővíti gyártókapacitását, modernizálja technológiáit, fenntarthatóbbá teszi a működést és megerősíti régiós piaci pozícióját – új szintre emelve a vállalat versenyképességét és a magyar higiéniai papírgyártás ellátásbiztonságát.
A magyar munkavállalók riasztó állapotára figyelmeztet a szakértő az Egészség Világnapján
Az Országos Mozgásszervi Állapotfelmérés adatai rávilágítanak arra, hogy a mozgásszervi panaszok ma már nem csupán egyéni egészségügyi problémát jelentenek, hanem súlyos teljesítménybeli és gazdasági kockázatot hordoznak a vállalatok számára. A 21. században a mozgásszervi megbetegedés a szív- és érrendszeri betegségek után a leggyakoribb orvoshoz fordulási ok. A jövő gerincbetegei pedig azok, akik a jelenben még a TikTokot pörgetik.
Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
A távközlési kkv-k versenyképességét támogató fejlesztés indult
Csaknem 900 millió forint támogatással indított programot a távközlési szektorban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitális transzformációjának és versenyképességének növelésre a HTEnet Innovációs Nonprofit Kft. - közölte a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület az MTI-vel.
