Finomításra szorulnak a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó részletszabályozások
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott ismertető ugyanakkor előremutatónak ítéli, hogy a vonatkozó rendelet alapján június 30-tól csak olyan új épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyeknek az energiaigénye közel nulla.
Az elfogadott célok eléréséhez szükséges lenne, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű állami beruházások tervezése és megvalósítása során megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Az ilyen beruházások kivitelezése és üzemeltetése nagy mértékben hozzájárulhat az élhető, jó életminőségű jövőnk biztosításához, ráadásul mintaadók a gazdaság többi szereplője számára - hangsúlyozza az ÁSZ elemzése.
A szabályozás mellett szemléletformálásra is szükség van annak érdekében - hívták fel a figyelmet az ÁSZ elemzői -, hogy az uniós és/vagy hazai költségvetési források kedvezményezettjei a nem közvetlenül klímavédelmi célú beruházások esetében is a klímatudatos megoldásokat válasszák a költségkímélőbb, ám a fenntarthatósági szempontokból kevésbé hatékony megoldások helyett. Mindezt jelentősen elősegítenék olyan anyagi ösztönzők, amelyek a klímatudatos megoldások alkalmazásakor keletkező többletköltségeket költségvetési forrásból kompenzálnák - javasolják a számvevőszék szakértői.