Fizethet az, aki illetéktelen fényképeket készít valakiről, aki ehhez nem járult hozzá
Több engedély nélkül feltöltött képnél név, ország, város, életkor is meg volt jelölve a vérdíj mellett azért, hogy elkapják, megerőszakolják, megöljék vagy bezárják a nőket, akiket ábrázolnak. A brutális jelenség ellen több hazai influenszer is szót emelt és több magyar nő, aki felismerte magát a képeken, feljelentést is tett a rendőrségen. Az eset világszerte elborzadást váltott ki, sokakban pedig ennek kapcsán felmerült a kérdés, vajon mit tehet, aki azt veszi észre, hogy az engedélye vagy tudomása nélkül lefényképezik vagy levideózzák az utcán, valamilyen üzletben vagy éppen az otthonában az ablakon keresztül. A szakértő szerint ez azért nehéz helyzet, mert az áldozat nem ismeri a tettest, ha ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, sok esetben úgy zárul le az ügy, hogy soha nem tudják meg a kilétét, így nehéz bármiféle ellenlépést tenni.
„Nagyon nehéz bebizonyítani ez ilyen jogellenesen készült képekkel kapcsolatban, hogy ki az elkövető. Akkor azonban, amikor a kép felkerül a netre, akkor már személyes adattal való visszaélésről beszélünk, ami bűncselekmény. Megsérti a GDPR rendelkezését, ami arról szól, hogy előzetesen tájékoztatni kell az illetőt arról, hogy mikor és hol fog megjelenni a kép” - fejtette ki Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász.
A nyomozó hatóság a visszaélések jelzése után a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. Törvény vonatkozó rendelkezései szerint intézhet megkereséseket a tárhelyszolgáltatók felé adatok szolgáltatása érdekében, valamint jelzéssel él a bűncselekményt megvalósító tartalmat illetően a szolgáltató irányába. A tárhelyszolgáltatók részére ugyanakkor bárki közvetlenül jelzéssel élhet a sértő tartalmakkal kapcsolatban, amely jelzés a visszaélések bejelentésére a honlapokon biztosított email címen tehető meg. Ez utóbbit javasolja az adatvédelmi szakjogász is.
Ha eddig nem tudtuk, mi a DPO, most érdemes megjegyezni
„Ha már felkerült valahová a fénykép, az a legegyszerűbb útja, hogy levetessük azt, ha az adott portálhoz fordulunk, hiszen nekik is felelősségük van abban, hogy mi jelenik meg az oldalon, mint ahogyan lennie kell adatvédelmi felelősnek (DPO) is. A fénykép és a videófelvétel is személyes adatnak minősül. A tárhelyszolgáltató, mire lefuttatja az eljárást, az hónapokig vagy akár egy évig is eltarthat, az adatvédelmi felelősnek azonban harminc napos határideje van a válaszadásra. A DPO-t az adatkezelési tájékoztatóban találhatjuk meg, ahol lennie kell egy névnek és email címnek vagy valamilyen konkrét elérhetőségnek” - magyarázta Dr. Tóth Judit Lenke.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban már bevezették a Digital Services Act-et, azaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely az online közvetítőket és platformokat szabályozza és szűri az ilyen jellegű tartalmakat, az életkort, a gyűlöletbeszédet, az erőszakos tartalmat, illetve azt, hogy a tartalom ne ütközzön bűncselekménybe. Dr. Tóth Judit Lenke arra is rávilágított, hogy egy tanulási folyamaton megyünk keresztül, hisz míg az ilyen esetekre mindenki felkapja a fejét, alapvetően rengetegszer fotózunk úgy, hogy nem is gondolunk bele, hogy ezzel másoknak esetleg kárt okozhatunk a tudtunkon kívül.
„Az a legnagyobb probléma, hogy viszonylag friss a törvény, nekünk azonban még nincs adatvédelmi kultúránk. Legyen szó akár egy lovaglóóráról vagy sportfoglalkozásról, ahol képek készülnek a gyerekekről, szülőkről, bele sem gondolunk, hogy ezek a képek nem feltétlenül csak ott jelennek meg, ahová szánjuk, egy kedves posztnak vagy egy foglalkoztatás promóciózásának nevében. De ott vannak azok a képek is, amiket úgy készítünk, hogy nem is vesszük észre az embereket a háttérben. Ezt meg kell tanulnunk, kezdjünk el engedélyt kérni azoktól, akik a képen szerepelnek vagy fotózzunk úgy, hogy más ne látszódjon rajta.” - tanácsolja a szakember.
A cégek is pórul járhatnak, ha nem figyelnek
Dr. Tóth Judit Lenke arra az új trendre is kitért, ami a TikTokon és egyéb felületeken hódít, és amelynek az a lényege, hogy az utca emberét kérdezik meg egy-egy témával kapcsolatban, majd felteszik az elkészült videót valamelyik platformra.
„Ilyenkor mindig kellene lenni a kamera mellé kirakva egy konkrét adatkezelési tájékoztatónak. Felhasználóként látnunk kell ugyanis, hogy ki az adatkezelő, melyik cégnek vagy kinek a nevében készül a videó, ki az adatfeldolgozó, mennyi a megőrzési idő, vagy éppen milyen jogalapon kezelik a felvételt. Ezek a GDPR 12. és 13. cikkelye szerinti tájékoztatási kötelezettségek, ami nem csak a jogszabály miatt fontos, hanem azért is, mert e nélkül a nyilatkozó nem fogja tudni, hogy kihez fordulhat, ha bármiféle problémája van a későbbiekben a felvétellel kapcsolatban. Ez pedig a cégek esetében is fontos tényező, hiszen a jogszabályt nekik kell betartani” - magyarázta a szakértő, aki azt is elárulta, hogy egy vállalkozás akár többmilliós bírságra is számíthat, ha elmulasztja az adatvédelmi törvényben foglaltakat. „Az adatvédelmi bírságolási gyakorlat rengeteget emelkedett az elmúlt időszakban. Ezt azért emelték drasztikusan, mert a magyarországi gyakorlat sokkal kisebb összegekkel operált, ám a hatóságok szerették volna elkerülni, hogy egy magyar leányvállalattal rendelkező külföldi cég jóval kevesebb bírságot fizessen, mint máshol Európában. Magánemberként, ha például átkukucskálunk a szomszéd kertjébe, már annak minősül, hogy megsértettük a személyes szféráját és több ezer Eurós bírságra számíthatunk” - tette hozzá a szakember, aki szerint a cégeknek érdemes segítséget kérnie adatkezeléssel kapcsolatban, hogy az esetleges buktatókat el tudják kerülni.
A magyar jogrend szerint pedig sérelemdíj is járhat akkor, ha az illető, akiről a felvétel készült, érintettként a bírósághoz fordul. Sérelemdíj esetében nem kell bizonyítani az összegszerűséget személyiségi jogi sérelem lévén. Ilyenkor automatikusan megítél a bíróság egy bizonyos összeget, amelyek Magyarországon egyelőre jellemzően még inkább az alacsony kategóriába tartoznak.
