Fokozatos javulás jöhet, de fegyelmezett költségvetésre és termelékenységi fordulatra van szükség
A jelenlegi kilátások alapján az idén 1,5 százalékos GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet a magyar gazdaságban, 2027-ben 2,5 százalékos lehet a növekedési tempó, azt követően pedig az éves bővülés üteme már elérheti a 3 százalékot is. Az infláció az idén éves átlagban 3 százalék körül alakulhat, jövőre azonban 4 százalék közelébe emelkedhet – ismertette a K&H friss előrejelzését Németh Dávid, a pénzintézet vezető elemzője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
„A magyar gazdaságra tehát lassú bővülés vár. A hosszabb távon fenntartható, stabil növekedéshez nem elég a fogyasztás élénkülése vagy néhány nagyberuházás megvalósulása, ehhez hatékonysági, versenyképességi és termelékenységi előre lepésre is szükség van” – tette hozzá a K&H vezető elemzője.
Költségvetési fegyelem
A növekedés egyik fontos feltétele a költségvetés helyzete. Az idei első négy hónapban az előző évekhez képest magas költségvetési deficit halmozódott fel, így az éves előirányzat túlnyomó része már teljesült. Egyelőre nem ismertek az új kormány végleges célszámai, a költségvetés felülvizsgálata még tart, az idei évre vonatkozó tervek várhatóan augusztusban jelenhetnek meg, míg a 2027-es költségvetési törvénytervezet októberben kerülhet napirendre. Ezeket a számokat akkor lehet majd érdemben értékelni, de az már most látszik, hogy a tervek kulcsfontosságúak lesznek a hosszabb távú költségvetési pálya megítélése szempontjából.
A K&H vezető elemzője szerint az eddig megjelent információk alapján nagyon fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség ahhoz, hogy 2030-ra költségvetési oldalról teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei. Ez nemcsak a hiány fokozatos csökkentését, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát feltételez. A fiskális pálya hitelessége azért is fontos, mert a befektetői megítélés, az állampapírpiaci hozamokon és közvetve a forint árfolyamán keresztül a monetáris politika mozgásterét is befolyásolja.
Kamatkérdés
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi döntésével változatlanul 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. A döntés azt jelzi, hogy a jegybank továbbra is óvatos, szigorú monetáris politikát folytat. Lényeges ebből a szempontból, hogy a forint idei kiemelkedő erősödése javította az MNB mozgásterét. A magyar deviza az euróval szemben nagyjából 8 százalékkal erősödött január és június eleje között, amivel nemcsak a régiós devizák közül emelkedik ki, hanem a feltörekvő piaci mezőnyben is az egyik legjobban teljesítő fizetőeszköznek számít. A forinterősödés mögött a lassuló infláció, a befektetők szemében hiteles és óvatos monetáris politika, valamint az euróbevezetés napirendre kerülése is szerepet játszott. Ugyanakkor a forinttal kapcsolatos erős optimizmus kockázatot is hordoz: egy nemzetközi vagy hazai piaci hangulatváltás esetén a befektetői pozíciók gyors zárása hirtelen árfolyamgyengülést okozhat.
A jelenlegi piaci árazások alapján az év végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lenne, ami 5,5 százalékos év végi irányadó rátát jelentene. A K&H ennél óvatosabb forgatókönyvvel számol: az év végéig két 25 bázispontos kamatvágás lehet reális a pénzintézet. A további lazítás lehetőségét elsősorban az infláció alakulása, a forint árfolyama, a nemzetközi energia- és költségsokkok hatása, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet határozhatja meg.
Bérek, beruházások és termelékenység
A lakossági jövedelmi folyamatok egyelőre kedvezőek. Márciusban a bruttó átlagbér éves összevetésben 9,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt, így a reálbér-emelkedés 9 százalék felett alakult. Ugyanakkor ez az ütem várhatóan nem marad fenn tartósan. Az év végére a nettó reálkeresetek növekedése 6–6,5 százalék környékére lassulhat, részben az infláció várható gyorsulása, részben a korábbi adókedvezmények bázishatásának kifutása miatt. A versenyszférában ráadásul a bérdinamika visszafogottabb, mint a költségvetési szektorban, mivel a gyenge gazdasági növekedés szűkíti a vállalatok béremelési mozgásterét.
A beruházások továbbra is a magyar gazdaság egyik gyenge pontját jelentik. Az első negyedévben a beruházások éves alapon 1,3 százalékkal csökkentek, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a visszaesés. A hosszabb távú kép is kedvezőtlen: a beruházási volumen több mint 19 százalékkal maradt el a 2021-es szinttől.
A kilábalást a lakásfejlesztések, a folyamatban lévő nagy ipari beruházások, például a CATL- és BYD-projektek, az uniós források felhasználása, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések támogathatják. A jelenlegi várakozások szerint 2026-ban a beruházások 2–3 százalékkal haladhatják meg a tavalyi szintet.
Németh Dávid szerint a magyar gazdaság következő éveinek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a növekedés szerkezete mennyire tud javulni. „A tartós felzárkózáshoz elengedhetetlen a termelékenység növekedése. Ehhez beruházásokra, technológiai fejlesztésekre, hatékonyabb vállalati működésre, képzettebb munkaerőre és kiszámítható gazdaságpolitikai környezetre van szükség. A kamatcsökkentések segíthetnek a finanszírozási feltételek javításában, de önmagukban nem oldják meg a növekedési problémákat. A költségvetési fegyelem, az infláció kordában tartása és a termelékenységi fordulat együtt teremtheti meg a fenntarthatóbb növekedési pálya alapját” – hangsúlyozta a K&H vezető elemzője.
