Fontos a Balaton régió mobilitási feltételeinek javítása
Navracsics Tibor az üdülőrégió fenntartható térségi mobilitási tervének bemutatásáról szóló konferencián kifejtette, hogy miközben mindenki egységként gondol a Balaton térségére, ez koránt sincs így. Komoly nehézséget jelent eljutni az északi partról a déli partra - említette példaként.
A miniszter felidézte, hogy milyen látványos fejlesztések történtek az elmúlt években, amelyek segítették az eljutást az üdülőrégióba. Azt azonban eddig nemigen vizsgálták, hogy milyen térségi közlekedési problémákkal küzd a Balaton - mutatott rá. Ezt a hiányt pótolta most a Balaton Fejlesztési Tanács - tette hozzá.
Azt, hogy a Balaton mennyire nem egységes térség, a miniszter el- és bevándorlási folyamatokat, valamint gazdasági erőt mutató országos és régiós térképekkel szemléltette. Ezeken jól kirajzolódott, melyek az üdülőrégió kedvezőtlenebb helyzetű részei. Példaként említette, hogy míg a keleti medence egyértelműen gravitál a nagyvárosok, főként Budapest felé, a nyugati medencének nincs hasonló dinamizáló erőt jelentő "gazdája". A keleti medencében az országos átlagnál erősebb, míg a nyugati medencében annál gyengébb gazdasági erejű járások, települések találhatók - mutatott rá. "Ez a mobilitás fejlesztésének parancsát jelenti számunkra" - fogalmazott. Hozzátette, a különbségek csökkentésére jobban oda kell figyelni, hogy a Balatont valóban egységes térségként, közösségként lehessen kezelni. Megjegyezte azt is, térségi fejlesztéspolitikai alaptétel, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése dinamizál.
Rámutatott az üdülőrégió azon problémájára is, hogy miközben a déli parton viszonylag jó a közlekedés, az északi partról ez nem mondható el, főként a vasútról. Tapolcáról ma annyi idő alatt lehet eljutni a fővárosba, mint száz évvel ezelőtt - hozta fel példaként.
Kitért a balatoni identitás kérdésére is. "Nem vagyok arról meggyőződve, hogy ez komoly lábakon nyugszik" - fogalmazott a miniszter. Mint mondta, az első nagyobb kísérlet ennek megteremtésére a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program volt, amelyen 116 balatoni település vett részt. Ami 2020-21 körül elindult, az most a Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026 programmal folytatódhat. Ahhoz, hogy ez az identitás valóban kézzelfogható legyen, alá kell támasztani jó térségi infrastruktúrával - hangsúlyozta.
Navracsics Tibor a balatoni közlekedésfejlesztésben nagy előrelépésként értékelte, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium éves fejlesztési keretében megjelent feladatként az északi part vasúti villamosításának és a balatoni körvasútnak a tervezése. Megjegyezte, hogy a tó körbevonatozhatóságának megteremtése önálló turisztikai attrakcióként is megállja a helyét, ugyanakkor megnyitja a térség településeit egymás felé, ami a munkavállalás szempontjából is fontos.
Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a térségi mobilitási terv két okból is stratégiai fontosságú dokumentum a Balaton számára. Megmutatja a szükséges közlekedésfejlesztés irányát, ugyanakkor azt is, hogy ezekhez milyen kormányzati intézkedések kellenek.
Czunyiné Bertalan Judit, a BFT társelnöke arról számolt be, hogy a tanács két évtizede foglalkozik a térség közlekedését érintő stratégiai kérdésekkel, és 2023 nyarától jutott forráshoz a Balaton mobilitási tervének elkészítéséhez. Hangsúlyozta, a cél, hogy az agglomeráció olyan mobilitási tervvel rendelkezzen, amely lehetővé teszi a magyar és az uniós források elnyerését, hogy az odalátogatók és az ott élők közlekedése is gyorsabbá, komfortosabbá váljon.
A konferencián levetítették Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai főigazgatójának videóüzenetét, amelyben elmondta, az EU kohéziós politikája különböző megoldásokat kínál a különböző térségek számára, alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. "Az EU kohéziós politikája azért van, hogy segítsen" - hangsúlyozta. Azt mondta, nem akadálya az uniós támogatás elnyerésének, hogy a Balaton térsége három megyéhez és három régióhoz tartozik. Felidézte, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszakban az unió és Magyarország több mint 105 millió euró támogatást nyújtott a Balaton körüli vasúti projektek megvalósításához, és több mint 200 millió euróval támogatta a közlekedési, éghajlati és környezetvédelmi projekteket a Balaton tágabb térségében.
