Fordulóponthoz érkezhetnek a lakásépítések Magyarországon
Az MBH Index szakértői áttekintették a hazai lakásépítések hosszabb távú folyamatait, valamint a legfrissebb használatbavételi és építési engedélyezési adatokat. Az elemzés szerint a 2020-as csúcsot követően az elmúlt években jelentősen visszaesett az átadott lakások száma. Bár 2025-ben a lakásépítések volumene még alacsony szinten alakult, 2026 első negyedévében már a fordulat jelei látszottak: országosan 4,3 százalékkal emelkedett az átadott lakások száma az előző év azonos időszakához képest, miközben a fővárosban 13 százalékos bővülést mértek.
„A használatbavételi adatok még nem tükrözik teljes mértékben a tavaly óta tapasztalható lakáspiaci élénkülést, hiszen egy lakóingatlan-fejlesztés megvalósítása többéves folyamat. A növekvő keresletre reagáló beruházói aktivitás hatása ezért fokozatosan jelenhet meg az átadási statisztikákban, ugyanakkor a legfrissebb számok már biztató irányt jeleznek” – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.
Jelentős növekedés az építési engedélyek számában
A szakértők szerint a legfontosabb pozitív jelzés jelenleg az építési engedélyek alakulása. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 2025-ben csaknem 37 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, meghaladva a 28 ezret. A növekedés 2026 első negyedévében tovább gyorsult: az engedélyek száma 64 százalékkal nőtt éves összevetésben, és megközelítette a 9300-at. Tavaly Budapesten és a megyei jogú városokban egyaránt 56 százalékos bővülést mértek. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben, Szegeden, Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron volt a legaktívabb a fejlesztési kedv.
„Az építési engedélyek számának jelentős növekedése azt mutatja, hogy a fejlesztők ismét hosszabb távon terveznek. A most induló beruházások a következő években fokozatosan jelenhetnek meg a kínálatban, ami hozzájárulhat a lakáspiac kiegyensúlyozottabb működéséhez, és a modern, energiahatékony lakásállomány bővüléséhez.
A lakáspiaci élénkülés pedig várhatóan a finanszírozási igények erősödésében is megjelenik majd az elkövetkező időszakban” – tette hozzá Dr. Nagy Gyula.
A vidéki növekedési központok egyre meghatározóbbak
A lakásépítések élénkülése egyre több vidéki nagyvárosban is jól látható, ugyanakkor a területi különbségek továbbra is hangsúlyosak. Az elmúlt években a lakásépítések jelentős része a nagyobb városokra koncentrálódott.
A megyeszékhelyek lakásépítési folyamatait vizsgálva jól látható, hogy a gazdaságilag erősebb városokban magasabb fejlesztési aktivitás jellemző. A jelenlegi fejlesztések alapján továbbra is Debrecen, Szeged, Győr, Székesfehérvár és Nyíregyháza számít a vidéki újlakás-piac központjainak. Debrecenben és Szegeden egyaránt ezer feletti lakásszámmal zajlanak nagyobb társasházi fejlesztések, de Győrben, Székesfehérváron és Nyíregyházán is jelentős új kínálat épül.
Ezek a városok hosszabb távon is a legaktívabb fejlesztési központok közé tartoztak: 2015 és 2024 között Győrben több mint 6000, Debrecenben és Szegeden pedig mintegy 5000 új lakás épült. A Balaton térsége szintén kiemelkedő szerepet tölt be: a déli part jelenleg az ország egyik legaktívabb fejlesztési területe, ahol több mint 2500 lakás épül nagyobb társasházi projektek keretében.
Rekordközeli kínálat a budapesti újlakás-piacon
A fejlesztői aktivitás erősödése a fővárosi újlakás-piacon is egyértelműen megmutatkozik. Az elmúlt negyedévekben számos új projekt jelent meg, amelynek eredményeként az értékesítés alatt álló szabad lakások száma 2026 második negyedévére meghaladta a 10 ezret. Ez új rekordot jelent, és hozzávetőleg 50 százalékkal múlja felül az elmúlt évek átlagát.
A kínálat bővülése ellenére az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások aránya egyelőre korlátozott, ugyanakkor az elemzők szerint a következő időszakban ezen a téren is bővülés várható, mivel több fejlesztés kifejezetten erre a keresleti szegmensre reagálva indulhat el.
Az MBH Bank szakértői szerint a jelenlegi fejlesztések hatása 2026 második felétől, illetve 2027-ben jelenhet meg látványosabban az átadott lakások számában.
Ugyanakkor továbbra is jelentős területi különbségek maradhatnak fenn: a gazdaságilag erősebb térségekben várhatóan gyorsabban bővülhet a modern, energiahatékony lakások állománya, mint az ország kevésbé dinamikusan fejlődő részein.
