Forró augusztusban bíznak a sörgyártók
Tavaly az országban jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó adatai alapján Magyarországon 5,55 millió hektoliter sört értékesítettek, ami 2,8 százalékos növekedést jelentett. „Az idei első félévben a gyártók eladásai ugyan 18 százalék feletti visszaesést mutattak, ám ez a szám elsősorban annak köszönhető, hogy a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése előtt a kereskedők az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében nagyobb készletet halmoztak fel 2024 első félévében, ami felfelé torzítja a bázisidőszak számait. A tényleges fogyasztás dinamikája nagyjából 8 százalék csökkenést mutathat – tájékoztatta az Agroinform.hu-t dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. – Mivel az időjárás döntő tényező a sörfogyasztásban, most elsősorban a hátralévő nyári időszak hőmérsékletének alakulása határozza majd meg, hogy az év során mért csökkenés milyen mértékű lesz.”
Hullámvasúton a sörpiac: mínusz 11 százalék öt év alatt
A hazai sörfogyasztás az elmúlt öt évben nem mutatott egységes növekedést: kétszer 10% körüli visszaesést, háromszor pedig mérsékelt, 3 százalék körüli bővülést regisztráltak. Ennek eredményeként az öt legnagyobb hazai gyártó 2024-es eladásai 11 százalékkal maradtak el a 2019-es szinttől.
Ugyanakkor a szuperprémium szegmens 43 százalékos növekedést mutatott, míg a gazdaságos, saját márkás termékek ugyanilyen arányban csökkentek. Különösen figyelemre méltó, hogy az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök iránti kereslet 40 százalékkal nőtt, miközben a csökkentett alkoholtartalmú, ízesített termékek piaca 70 százalékkal (!) zsugorodott. A vendéglátóhelyi értékesítés terén drámai volt a változás: az ebben a szegmensben mért sörforgalom megfeleződött.
Mit szeret a magyar?
Noha a teljes piacot tekintve továbbra is bőven 80 százalék felett mozog a lager sörök (bajor, bécsi, illetve pilzeni típusok) részaránya, tavaly a második helyre már az ízesített alkoholmentes sörök léptek, megelőzve az ale típusokat. A negyedik helyet a különleges sörök – apátsági, porter, stout – foglalják el, melyek bár szűk réteget szolgálnak ki, rendkívül elkötelezett fogyasztóbázissal bírnak.
Látványosan tovább zajlik a minőségi sörök felé történő elmozdulás: a szuperprémium és prémium szegmensek aránya már meghaladja a teljes forgalom harmadát – öt éve ez az arány még 25 százalék körül alakult. Mindez annak is köszönhető, hogy a gyártók az elmúlt években komoly technológiai fejlesztésekkel és számos kreatív kezdeményezéssel igyekeztek fenntartani és alakítani a fogyasztói keresletet. A folyamatos termékfejlesztés nyomán olyan új termékek jelentek meg a piacon, mint például a sörkoktélok, hidratáló alkoholmentes sörök, frissítő malátaitalok.
A hazai sörgyártás egyre nagyobb arányban használ magyar mezőgazdasági alapanyagokat, ami javuló minőséget és szorosabb beszállítói láncokat jelez. A legnagyobb kihívást a komlótermesztés jelenti, amely jelenleg nem tudja kielégíteni az iparági igényeket – ezen változtatni komoly agrárfejlesztési lehetőség lehet a jövőben. Láthatóak az egyes szereplők erőfeszítései, hogy a teljes gyártási igényt magyar alapanyagokból szolgálják ki, aminek valószínűleg meg is lesznek az eredményei, nem beszélve a potenciális export lehetőségekről, amit a Magyaroroszágon működő nemzetközi sörgyárak jelenléte jelent.
Nagyüzem és kisüzem: eltérő stratégiák, eltérő eredmények
A hazai sörgyártás ma alapvetően nagyipari sörfőzdékben zajlik: a kibocsátás 95 százaléka legalább 50 főt foglalkoztató sörgyárakból származik. Ezt a volument egészíti ki a fennmaradó 5 százalékkal mintegy 80 kisüzemi (köztük néhány, úgynevezett „kézműves” termékeket is gyártó vállalkozás) hazai sörfőzde.
A kisüzemi főzdék lendületes fejlődése a 2010-es évek közepén tetőzött, ám a pandémia gyökeresen átrendezte a piacot. szüneteltetése, később a munkaerőhiány, valamint az elmúlt évek jelentős energia és alapanyag áremelkedései óriási kihívásokat jelentett a söripar számára, ami hatványozottan jelentkezett a kisebb tőkeerejű kisüzemi termelők körében. Az elmúlt években az ágazatban jelentős konszolidáció zajlott le.
„A hosszú távon versenyképes szereplők (nagyüzemek, illetve a professzionálisan működő kisüzemek) mára megerősödve, fenntartható növekedési pályán várják a lehetőségeket. Nyugodt időszakokban az évi 3%-os bővülés reálisan elérhető, de csak azok számára, akik termék- és technológiafejlesztésben is élen járnak – hangsúlyozta dr. Kántor Sándor.
