Forró helyzet az építőiparban: a klímaváltozás már a betonba is beépül
„Ma már például nem lehet ugyanúgy betonozni nyáron, mint húsz évvel ezelőtt. A megváltozott klíma precíz munkaszervezést, anyagismeretet és előrelátást követel. Ami korábban csak egy lehetőség volt, például adalékszert használni vagy időzíteni a munkát, ma már gyakorlatilag alapfeltétel a minőségi kivitelezéshez. Aki nem alkalmazkodik, az minőségi problémákkal, későbbi javításokkal, sőt akár reklamációval is szembesülhet” – figyelmeztet Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A szabványok szerint, ha a hőség tartósan fennáll, és a levegő hőmérséklete tartósan meghaladja a 35 °C-ot, nem ajánlott betonozni. Ilyenkor ugyanis nemcsak az emberi teherbírás csökken, hanem a betoné is: a cement gyorsabban kezd megkötni, a víz túl gyorsan elpárolog, a friss beton pedig elveszti a megfelelő állagát még azelőtt, hogy rendesen bedolgozható lenne. A végeredmény: repedezett, gyenge szerkezet, ami hosszú távon statikai és esztétikai problémákhoz vezethet.
A megoldás nem feltétlenül bonyolult, de tudatos szervezést és technológiai felkészülést igényel. Már a keveréskor érdemes hűtött vizet használni, az öntés után pedig árnyékolással, ponyvázással vagy speciális párazáró bevonatokkal lehet megóvni a friss felületet a kiszáradástól.
Emellett léteznek olyan speciális adalékszerek is, amelyek kifejezetten a nyári hőség okozta problémákra nyújtanak megoldást. Ezek közül az egyik legfontosabb a kötéskésleltető adalékszer, amely kitolja a feldolgozhatóság idejét, így csökkenti a kapkodásból eredő hibák esélyét. Más adalékszer típusok a beton állagának megőrzésében segítenek: lassítják a vízvesztést, javítják a konzisztenciát, és segítenek elkerülni a korai repedéseket.
Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen cementet, milyen adalékokat és milyen technológiát használunk. Aki hosszú távon is tartós, jó minőségű épületet szeretne, annak már ma át kell állnia egy klímatudatosabb gondolkodásra.
„Ha valaki bizonytalan abban, milyen megoldásra van szüksége, érdemes a Mapei szakértőihez fordulni. A tanácsadás díjmentes, és segítünk megtalálni a technikailag és gazdaságilag is legjobb megoldást” – mondta el Markovich Béla.
A hőség átrendezi az egész építőipari működést
A betonozás csak a jéghegy csúcsa, az egyik első figyelmeztetés arra, hogy az építőiparnak alkalmazkodnia kell az új klímaviszonyokhoz. A nyári forróság ma már nem rendkívüli állapot, hanem az év egyik legintenzívebb építési időszaka. Mégis: a munkavégzés körülményei sokszor nincsenek felkészítve arra, amit a természet diktál.
Az első és legegyszerűbb változtatás a munkarend átalakítása. Hajnalban dolgozni, délben pihenni, ez lett a kánikula alapszabálya. A reggeli órákban (4:30 és 11:00 között) még végezhetők olyan munkák, mint a falazás, szerkezetépítés vagy homlokzati hőszigetelés.
A hőség jobban elviselhető gépekkel, ezért a gépi földmunkák kevésbé érzékenyek az időjárásra. A tetőfedés és a magasban végzett munkák csak szigorú védelmi intézkedések mellett jöhetnek szóba, bontani pedig inkább beltérben érdemes.
Egyes feladatokat viszont jobb egyszerűen elhalasztani. A bitumenes szigetelés túlmelegszik, a kültéri burkolás során a ragasztóanyag túl gyorsan köt, a szerelés magasban pedig akár életveszélyes is lehet, ha nincs árnyékolás vagy megfelelő védőfelszerelés.
Több mint technológia, szemléletváltás kell
A klímaváltozás nemcsak az anyagokat és a munkafolyamatokat érinti, hanem az építési kultúrát is. Régebben a homlokzati hőszigetelést leginkább a téli fűtésköltségek csökkentése miatt tartották fontosnak, ma viszont a nyári túlmelegedés elkerülése is legalább ilyen indok. Ugyanez igaz az árnyékolásra, a szellőzésre, a világosabb burkolatokra vagy a hőtükröző festékekre: a komfortérzet, a biztonság és az energiahatékonyság már nyáron is fontos tényezővé vált – mondta Markovich Béla.
Az építőipar az egyik legkonzervatívabb ágazat, de a hőség nem fog alkalmazkodni hozzá. Így vagy újragondoljuk, hogyan és mikor építkezünk, vagy vállaljuk a következményeket: repedező szerkezeteket, minőségi hibákat és egyre nehezebben betartható határidőket. A klímaváltozás tehát nem a jövő, már a következő betonkeverésnél is jelen van. És minél jobban megértjük ezt, annál felkészültebben tudunk rá válaszolni.
