Gátolják a magyar cégek növekedését a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások
A felmérésben a magyar válaszadók 43 százaléka arról számolt be, hogy a nemfizetések miatt nem tud új munkavállalókat felvenni, 41 százalék pedig nem tud másféle, új befektetésekbe kezdeni. Sok esetben a késedelmes fizetés a vállalat jelenlegi működését is veszélyezteti: a cégvezetők 35 százaléka szerint a késő kifizetések miatt elbocsátásokra lehet szükség a vállalatuknál, 32 százalék szerint pedig akár a cég fennállása is veszélybe kerülhet. A magyar cégeknek az európai átlagnál, és a más visegrádi országokban tapasztalnál is kisebb mértékben sikerült csökkenteni a kinnlevőségek okozta veszteségeket.
Az immáron 24. alkalommal elvégzett felmérésben 15 országban több mint 11 ezer vállalkozást kérdeztek meg. A felmérés szerint Magyarországon tavaly azonos volt azon cégek aránya, amelyeknek növekedtek a nem teljesítő hitelek okozta veszteségei, és azoké, amelyek csökkenteni tudták a kintlévőségekből fakadó bevételkiesést (31-31 százalék). Az európai átlaghoz képest ez rosszabb eredmény, mivel a kontinensen általában a hitelveszteségek csökkenése jellemezte a 2021-es évet. A többi visegrádi országokhoz viszonyítva szintén rosszabbul teljesítettek a magyar cégek: Csehországban, Szlovákiában jóval nagyobb számban csökkentek a cégek veszteségei, Lengyelországban pedig hasonló arányban, kicsivel kisebb mértékben, mint Magyarországon.
Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója a közleményben elmondta: a magyar cégvezetők szerint főleg a határidő után fizető ügyfelek miatt keletkeznek likviditási problémák. Annak ellenére, hogy a többi országhoz képest a magyar cégek viszonylag hosszú fizetési határidőket szabnak meg, a válaszadók több mint fele 20 napnál több időt hagy a fizetésre a lakossági ügyfeleknek, céges partereknél pedig ennél is hosszabb határidő a jellemző.
A legtöbb válaszadó szerint a hosszabb határidőre főleg azért volt szükség, hogy meg tudják tartani az ügyfeleiket, illetve a romló világgazdasági trendek miatt a határidők kitolása biztonságosabb. Üveges Judit szerint a magyar üzleti életben kevésbé jellemzők az egyéni, ügyfélre szabott fizetési megoldások. Magyarországon a legismertebb, nemfizetés megelőzésére szolgáló intézkedés a hitel előfinanszírozása: a válaszadók 48 százaléka alkalmazza valamilyen formában ezt a megoldást.
A magyar cégvezetők mintegy harmada ellenőrzi csak ügyfele hitelképességét, ez az arány egész Európában hasonló, 23 százalék köt hitelgarancia-szerződést, 15 százalék pedig banki hitelgaranciát választ. A válaszadók több mint fele ugyanakkor nem elégedett a jelenleg elterjedt megoldásokkal: 54 százalék szerint a késő fizetések ellen új jogszabályokra lenne szükség.
Az európai követeléskezelő vállalatcsoport évente elkészíti a European Payment Report című jelentését, amelyhez 29 európai országban 11 007 vállalattól gyűjtött adatokat pénzügyi működésükről az idén január 14. és április 12. között.
